Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Aba

Splényi József bérli.

12 1841-ben 31 iskolás korú gyermek volt Bárándon, de „oskolába egy sem járhat, mert se oskola, se tanító".

I:i Fényes Elek 1851-ben a „nemes juhtenyésztést" említi.

14 Az 1906. évi aratósztrájkok Bárándot sem kerülték el.

15 A két világháború között a Magyar Királyi Vallásalap és báró Hölczer Jánosné volt a birtokos. A pusztán ekkor 307-en laktak.

16 1945. április 27-én Bárándon és Sashalmon 1700 kat. holdat osztottak ki az igényjogosultak között.

17 Jegyzetek 1 Genthon 2 OL Dl. 16 197. 1465. máj. 7. 3 Nagy Lajos FMTÉ 6. 1972. 229. 4 OL Dl. 18 926. 1848. febr. 12.; Csánki III. 318. Téves az (az egyébként elterjedt.) vélemény, hogy az 1289. okt. 28-i oklevélben szereplő (Nagy Lajos FMTÉ 6. 1972. 229., Hazai okmánytár VII. 211.) Báránd azonos lenne a Fejér megyei Bárándpusztával. Az 1289-ben említett Báránd Bihar megyében volt. 5 OL E 143. Acta paulinorum. Báránd. Fasc. 2. No 4. 1656. 6 Uo. Fasc. 1. No 1. 1665. nov. 19. 7 Székesfehérvár város levéltára. Prot. 1691. okt. 10. 8 OL E 153. Acta paulinorum, Fasc. 5. No 44. 1695. máj. 29.; OL E 554. Városi és kamarai ir. Fasc. 47. Quart. Hung. 565. 1697. márc. 6.; OL E 156. U. et C. Fasc. 7. No 32. 1696. 9 Székesfehérvár város levéltára. Index, 1699. 10 OL E 153. Acta paulinorum, Báránd. Fasc. 301. 1711. ápr. 27. OL P 707. Zichy cs. lt. Fasc. 137. et B. No 9. 1754. máj. 9. 11 FmL II. József-kori népességösszeírás 1784. 12 FmL Kgy. jkv. 1826. No 857. jún. 13—14. 13 FmL Kgy. ir 1841—1273 sz 14 Fényes Elek 1851 89. 15 FmL Főisp. biz. 1906. jún. 27. 16 Székesfejérvári Naptár 1936. 101.; Fm ism. 1937. 17 Farkas Az agrárátalakulás. FMTÉ 4. 1970. 276. 309. BŐGÖD A források 1277-ben említik először, a Bugud-i nemesek földjeként.

1 1294-ben possessioként szerepel „a Saar folyó mellett".

2 1461-ben Herman-i Miklós fia László adta bérbe Menewd-i Sene Tamás özvegyének.

3 1564—1573-ban lakott hely.

4 1572-ben a fehérvári káptalanhoz tartozott, a malom jövedelem fele Palota várát illette,

5 a következő évben pedig már a Palotának adózó községek között szerepel.

0 A palotai vár 1617. évi urbáriuma szerint Béged elhagyott, lakatlan falu.

7 1619-ben, illetve 1622-ben Vizkelety János és Chiraki Mózes kapja zálogba.

8 A török kor végén az abaiak bérelték a Zichy éktől.

9 A XVIII. század elején a seregélyesiek használták, évi 3 imperialis és 6 mérő gabona árendáért.

10 1712-ben gróf Zichy Imre 600 Ft kölcsön fejében Vánosy Lőrinc fehérvári harmincadosnak kötötte le.

11 1716-ban 540 hold szántó, 70 hold rét, 1 hold szőlő volt Bőgődön, illetve 80 állatot lehetett legeltetni.

12 A XVIII. században a Zichyek gyakran adják bérbe, zálogosítják el. 1718-ban pl. Hyemer Mihály vette zálogba a pusztát és a kétkerekű rnal-