Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

Év Szántó Rét Legelő Kert Szőlő Erdő Földadó alá nem eső 1869 1042 278 70 38 20 2051 70

i4i 1895 1322 273 228 86 31 1839 96 Ebből az Ágostonrendé 793 144 57 7 — 1282 25

142 1909 1413 258 212 66 19 1806 • 106

143 1928 1419 303 158 ? ? 1878 106 144 1935 1270 263 158 ? 16 1876 106

1/15 1945 1263 275 158 ? ? 1877 88

146 1962 1258 78 325 48 20 1729 266 1966 911 92 93 59 37 1767 276

147 E számadatokból világos, hogy 1928 és 1935 között 125 kat. holdat, majd 1945 és 1960 között újabb 536 kat. holdat elcsatoltak a községtől. Az elcsatolt terület majdnem mind szántó és legelő volt, ennek eredménye a szántóterület hirtelen apadása. Az erdőből 1869 és 1895 között 112 kat. holdat kiirtottak, abból szántót, legelőt, kisebb részben kertet és szőlőt alakítottak. Azt, hogy mennyit mire fordítottak, nem állapítható meg világosan, mert ugyanebben az időben csatolták a faluhoz Eszeny-pusztát is. Tény, hogy ez idő alatt a szántó 280, a legelő 158, a kert 48 kat. holddal növekedett. Az irtásban része volt az úrbéri legelő-elkülönítésnek is. Legújabban újból 40 kat. holdat erdősítettek. 1935 óta lényegesen növekedett a földadó alá nem eső terület a bányatelep létesítésével és a beltelek növekedésével. Egyébként a szántó és rét aránya megmaradt az egész polgári gazdálkodás során. A legelő 1913 és 1928 között 64 kat: holddal csökkent, jórészt rétté alakították. Az erdő javarészt cser-, tölgy-, nyír- és bükkfából áll. Évi vágásterülete 1869-ben 16 kat. hold volt, kitermeltek 1000 szál épületfát, 780 öl hasábfát, 312 öl botfát és 430 öl rőzsét. Faszén 1000 mérőnyi, gubacs 44 mérőnyi volt.

148 1935-ben az erdőből 1526 kat. hold szálerdő, 350 kat. hold növekvő sarj erdő volt. Ekkor évente 23 kat. holdat termeltek ki, kizárólag tűzifát, 733 m

3-nyit.

149 Ez egyben arra is adat, milyen kevés volt a roppant erdőben az erdei munka. A hatalmas erdőségből mindössze 13, majd 14 kat. hold volt az egykori úrbéreseké; mindössze 269 négyszögöl a községi faiskola; ez utóbbi is csak részben volt beültetve.

150 A szőlő nagyon jól termett. 1869-ben magyar holdanként 30 akó (15 hektoliter) bort szüreteltek, amit akónként 4—5 Ft-os áron tudtak eladni, főleg Székesfehérvárott.

151 Természetes tehát, hogy a szőlőterületet igyekeztek növelni, és katasztrófa volt a falura a filoxéra pusztítása. Sajnos az is természetes, hogy a lassan meginduló újraültetéskor is részben direkttermőt (noha) ültettek. Még 1935-ben is az összesen 16 holdas szőlőből 3 teljesen, 1 pedig részben direkttermővel volt beültetve. A legelőből 1935-ben 95 hold volt fásítatlan (ebből 67 hegyoldali), 63 pedig sík fásított legelő.

152 A legelőhöz a község 1920 után a Károlyi-