Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)
puszta maradt a falu külterülete. 108 Csak a század végén számították ide Eszenypusztát is. 109 1913-ban új külterületként tűnt fel — nyilván a földművelés intenzívebbé válásával létesített új major — Ubaldpuszta. Ekkor Mecsérnek 93, Nagygyónnak 63, Eszenynek 6, Kisgyónnak 4, Ubaldnak 13 lakosa volt. 110 Ekkor tehát a község lakosságának 28%-a élt külterületen. A kisgyóni bánya megnyitása után külön kisgyóni bányatelep alakult. 1933-ban a bányatelepnek már 213, Mecsérnek és Eszenynek együttvéve 85, Nagygyónnak 50, a többi külterületnek pedig 19 lakosa volt. Ekkor új külterületként Újtelep jelent meg. 1 , 11 Ez már azt jelentette, hogy a lakosság 45%-a külterületi lakos. Megindult az a folyamat, mely napjainkra fejlődött ki teljesen. A régi község határában, de attól teljesen elütő jelleggel új, életerős település keletkezett. A bánya megnyitásáig a község földművelésből élt, de fejlődésére nagy hatással volt a Székesfehérvár—Komárom vasútvonal, melynek bodajki állomását már 1863-ban fel tudták használni utazásra és árurakodásra is. 113 A terület, a házak száma és a lélekszám a következőképpen alakult; Év Terület (kat. hold) Házak száma Lakosság száma 1850 ? 73 44 0 ii3 1856 3371 ? 522 114 1863 3106 ? 479 113 1869 3555 109 587 ii6 1880 3880 102 592 1890 3880 630 1900 3880 108 684 1910 3880 111 578 1920 3880 108 503 1930 3759 129 777 1941 3756 139 874 1949 3749 914 1960 3771 ? 1630 1970 3130 338 1494U7 A helység lakossága tehát eleinte csak a puszták idecsatolásával, a század végén természetes szaporodással, esetleg némi bevándorlással 1900-ig gyarapodott. Utána 10 év alatt 14,5%-kal, majd 1920-ra további 13%-kal apadt. A csökkenés oka a filoxéria pusztítása a szőlőben, mely a szegénységet kereseti lehetőségétől fosztotta meg. Ennek következtében népvándorlásszerű kivándorlás indult meg. Az isztiméri körjegyzőség területéről (ide tartozott Balinka is) 1913-ra kb. 1000 fő kivándorolt Amerikába, 118 amivel a körjegyzőség lakosságának több mint negyedrészét elvesztette. Természetesen a nagy apadást az első világháború vérveszteségei is fokozták. 1907-ben a lakosság csökkenésének okát vizsgálták az egyke szempontjából is, ez azonban megnyugtató eredményű volt. A megvizsgált
