Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

/ Minthogy ez az egész évi árendabevételnek nyilván csak a fele volt, az egész évi árendabevétel 1250 váltóforint. Mihelyt az 1759-ben újjátelepült falu lélekszámban és gazdaságban megerősödött, kőtemplomot építettek. A Szent Vendel tiszteletére épült templom 1784-ben már állt. Valószínűleg Amadé Tádé földesúr mint kegyúr építtette, mert ugyanebben az évben ő tett ígéretet egy majdnem új, 2 szoba-konyhás ház paplakul való átadására. A pap ellátásáról azonban nem gondoskodott, telket sem tudott neki adni, csak évi 5 forintot jövedelmező kertet.

87 A templom a bodajki plébánia fíliája volt, és az is maradt 1853-ig. Van olyan állítás, hogy a templomot 1776—1777-ben építették, de ez forrásszerűen nincs igazolva. Ugyancsak azt állítják, hogy az egyik bodajki káplán már 1797-től állandóan Balinkán lakott.

88 Hogy ez a kihelyezett káplánság mikor kezdődött, pontosan nem tudjuk. A bírói számadásokban 1835-ben számolják el az új plébániaházhoz szükséges kőműves-, asztalos- és üvegesmunkát, összesen 141 forintban, ami új épület emelésére vall. Emellett szól az is, hogy ugyané számadás szerint Fáber Józsefnek, akinek 2 szoba, konyhás házában a kihelyezett káplán azelőtt lakott, 10 forintot fizettek ki házbérre,

89 tehát már 1835 előtt is hosszabb ideje Balinkán lakott. Az egyházi élet élénkségéről nincsenek adataink, a búcsúk azonban látogatottak lehettek. Az 1803. évi balinkai búcsún móri és palotai bábsütő is megjelent, de össze is verekedtek, ami saját forgalmuk féltését, tehát mérsékelt üzleti jövedelem gyanúját kelti.

90 1835 Mindenszentek napján a bíró „plébánia és mesterpénz" címén a lakosoktól 150 forintot szedett be, ami arra mutat, hogy a templom és az iskola fenntartása, a káplán és a tanító eltartása legalábbis túlnyomó részében a községet terhelte."' A szokatlan Szent Vendel patrociniumot egyesek megpróbálják Padányi Bíró Márton veszprémi püspök nevéhez kapcsolni, aki terjesztője volt e szent kultuszának, és Amadé Lászlóval jó barátságban volt.

92 Ez azonban nem valószínű, mert a templom 20 évvel Bíró Márton halála után már az új székesfehérvári püspök joghatósága alatt épült fel. Nincs kapcsolatban a név a juhászattal sem, mert nincs adat arra, hogy ebben az időben Balinkán jelentékenyebb juhtartás lett volna. Valószínűleg az idetelepült németek hozták magukkal a Vendel-tiszteletet. Erre mutat hogy a másik Fejér megyei Szent Vendel-templom is sváb telepes faluban, Gánton van. Papjai közül Bene János, Bauer Hermann, Kollár János, Solfrank Konrád, Borovszky Mihály, Turzó József, Pótzik György, Stanovits Ferenc, Juller János (1848ban) és Győrdeák László nevét ismerjük.

93 Azért ilyen soknak a nevét, mert fiatal káplánok voltak és nyilván gyorsan váltották egymást.

9

'

1 Iskolája egész kivételes módon már a templomot megelőzően 1770-ben működött, akkor 24 tanulót tanított a mester, akinek ezért a község évi 7 forint készpénzt és 14 mérő búzát adott,

95 amiből persze lehetetlen volt megélnie. Az iskola 1773-ban is működött.

96 1781-ben már 14 fiú és 18 leány tanult benne.

97 A tanítás nyelve természetesen német volt. A fiúk és leányok aránya hamar megfordult, 1783-ban 22 fiú- és 9 leánytanulója volt. A tanító ekkor már 2 szobás házat élvezett a községtől. Ennek egyik szobájában tanított, a másikban lakott. Évi 24 forint fizetést kapott. A 27 holdat kitevő községi föld jövedelme A kocsmaárendából befolyt Kifizettek a földesúrnak árenda fejében Portio (katonai élelmezés) Templomra kiadás 164 váltóforint 156 váltóforint. 1000 váltóforintot. 586 váltóforintot, 142 váltóforint.