Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

házy 1758-ban. Feltehetőleg bérlő, vagy zálogbirtokos volt, és így földesúri jogokat is gyakorolt, de a falu tulajdonosa Amadé maradt. 1800-ban azonban Amadé Antal eladta egész iszkaszentgyörgyi uradalmát, benne Balinkát is Bajzáth József veszprémi püspöknek, aki azt unokaöccseire, Bajzáth Józsefre és Györgyre ruházta át.

79 A Bajzáthok földesurasága a feudális kor végéig tartott, az úrbéri elkülönítés során is még ők perlekedtek. Nemcsak a földművelés terjedése miatt, az erdőgazdálkodás érdekében is már 1772-ben kijelölték a falut Isztimértől és Eszenypusztától elválasztó határokat.

80 Részben már erre az időre, részben később az újabb telkek kimérésekor alakultak ki a helység határában azok a földrajzi nevek, amelyeket Pesty Frigyes megkeresésére a községi elöljáróság 1864-ben összeírt. A nevek kizárólag német nyelvűek, hisz a község lakossága is kizárólag németekből állt.

8L E nevek a következők: Neutheilung, Fünf Klafter (ötöles szántó), Zwölf Klafter (12 öles szántó), Kurze Zehnklafter (kis tízöles szántó), Lange Zehnklafter (nagyobb, tízöles szántó), Bodaiker Wegacker (Bodajki út menti szántó), Lange Wiese (jó fűtermő rét), Langer Berg, „, , Steinriegel (szőlőhegyek), Josefsthal (a nyugati részen fekvő széles völgy), Blumenthal (a nyugati részen részben erdős fennsík), Altgebirg (a legrégebben beültetett szőlőhegy), Josefat-völgy (a gyűjtők szerint e kellemes völgyet a nép tudatlanságból nevezi Jozefát prófétáról, aki az ítélet völgyéről szól). A falut súlyos kár érte 1777-ben, amikor porrá égett. A lakosság terményei és ingóságai is elpusztultak, de emberéletben nem esett kár. A kár miatt 2 évi adómentességet kaptak.

82 1810-ben a földrengés is erősen éreztette hatását.

83 Súlyos terhet jelentett, hogy 1809. augusztus 21-től okt. 9-ig úgyszólván megszakítás nélkül egy-egy lovasszázad volt elszállásolva a faluban a pozsonyi inszurgens huszárezredből. Persze nem tudjuk a beszállásoltak pontos számát, de október 9-én a 6 századból álló ezred létszáma 932 fő és ló, tehát egy-egy század mintegy 155 főből és lóból állott.

84 Elképzelhető, hogy kiették a falut mindenéből. A sármelléki járáshoz tartozó faluban, ahol egyetlen nemes sem élt,

85 a községi elöljáróság fő feladata az adó és úrbéri szolgáltatások beszedése, ennek keretében a lakosság robotra kihajtása volt. Ebből ad ízelítőt az 1834—1835. évi bírói számadás.

86 Eszerint: Összes bevétel: 3803 váltóforint (1525 pengő forint). Ebből 323 akó bor eladása 1895 váltóforint. Árendába befizetett Szent Mihálykor: 21 telkes gazda 11 zsellér 12 hazátlan zsellér 3 külön fő összesen: 504 váltóforintot, 110 váltóforintot, 6 váltóforintot, 4 váltóforintot, 624 váltóforintot. 23* 355