Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

1947. április 13-i ülésén elhatározza, hogy a községi villanyvezetéket megjavíttatják, a fővezetéket a Fejér-megyei Villamosművek RT. készíti el, az egyes lakóházakba való bevezetéshez azonban a kommunista párt budapesti falu járói járulnak hozzá ingyenes munkával. Ekkor már negyedízben járt kinn Bakonysárkányban a MABI (Magánalkalmazottak Biztosító Intézete) pártszervezetének falujáró csoportja.

194 Megérkezésükkor — írják — a legszomorúbb képet kapták a község helyzetéről. Varga Mihály, a községi kommunista pártszervezet titkára úgy informálta őket, hogy április 13-ig a falu földjeiből még 200 kat. hold bevetetlen, a földhöz juttatottak pedig semmiféle vetőmagot sem kaptak, így ahhoz sincs kedvük, hogy földjeiket felszántsák. A falujárók közbenjárására végül 30 q zabot kiutaltak a község részére és kilátásba helyezték az eddig kiosztott 2500 Ft szántasi hitelen kívül újabb 4000 Ft engedélyezését. Befejezésül a falujárók kérik levelükben az alispánt, hogy jelenlegi elképesztően nyomorúságos helyzetükből segítse kiemelkedni az ottani telepeseket és tegye lehetővé, hogy saját munkájukkal változtatni tudjanak sorsukon az új termény betakarításáig. Bakonysárkány nehéz helyzetének újabb adata, hogy az 1947—1948-as községi költségvetési hiány 15 221 Ft. A deficit kiegyenlítésére a Nemzeti Bizottság az alispánhoz folyamodik 10 000 Ft államsegélyért. Június folyamán a község területén a fásítási program keretében 400 japán akácot, 400 diófát, 50 gesztenyét, 50 hársfát, 125 jegenyét ültetnek tűzifának és „szépészeti szempontból". 1948-ra pedig előirányoznak a községi költségvetésben 1500 Ft-ot napközi otthon létesítésére. A község határa kis terjedelmű, a tanyák fejlesztése nem célszerű, s mivel a község túl hosszúra nyúlt kialakulása folyamán, ezért területét 1947-ben szélességében fejlesztik. A falu tövében K-i irányban húzódó Nagy páskum nevű dűlőben kisajátították az 539. hrsz-tól a 639. hrsz-ig húzódó területet házhelyeknek 600—600 négyszögöl terjedelemben. A kisajátított földingatlanok tulajdonosait ugyanezen dűlőben kárpótolták, mivel ennek a dűlőnek nagy része Volksbund-vagyon volt. Az év folyamán elkészült az új színpad és a község vezető emberei: a jegyző, tanítók, igazgató és idős mesterek eljátszották rajta a falu korabeli szellemi arculatára jellemző ,,Gyónási titok áldozata" című darabot, amelyet Kisbéren, Felsődoboson és Császáron is előadtak. Az 1946-os rossz termés után nagy tél következett, majd április elején megkezdődött a felvidékről kiutasított magyar családok betelepülése. (10 család Ipolyfödémes vidékéről és 16 Csehszlovákiából.) Juttatásuknál figyelembe vették, hogy előző lakóhelyükön mennyi ingatlant hagytak, és annak arányában kaptak földet Bakonysárkány határában. Dömötör István például 4 kat. holdat kapott; Varga Sándor 10 kat. hold szántót és 400 D-öl szőlőt, valamint a Fő utcán lakóházat. A telepesek a következők: Annus, Bucsi, Dömötör, Klacsó, Mackó, Morvái, Nyorosovszky, Varga, Visztyik, Cserepes, Körösi.

195 1948 folyamán tovább érkeztek a telepesek: Kecskés András az Ógyalla berakóállomás melletti Bagota községből; Simig Imre családja a Komárom berakóállomás környéki Megyercsről; Tuba István és Török János a felvidéki Oroszvárról; Egyházi Károlyné, Leölkes Gyula és Kőrös Istvánné Dunaszerdahelyről; Kiss Gyula bognármester a Felvidékről. A felvidékiek másik része Kürtről érkezett, és derék, dolgos emberekként ismerte meg 22* 339