Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Vadász Géza: Bakonysárkány
az engedélyt, hogy a környéken tartózkodó lakosság hazatérhetett; ekkor ugyanis a front távolabb húzódott. Kifosztott falu, szomorú otthon várta a hazatérő lakosságot. A március közepén indított szovjet ellentámadást a németek már nem tudták feltartóztatni. Március 19-én- este hat órakor szinte harc nélkül felszabadult Bakonysárkány, bár a szovjet hadsereg 1 tisztje és hat katonája a falu határában hősi halált halt. A község újjászületése a népi demokrácia jegyében Már az Amerikába, Kanadába és Franciaországba irányuló kivándorlás következtében is néprajzilag erősen kevert képet mutatott Bakonysárkány. A kivándorlók földjei ugyanis nagyrészt idegenek kezére jutottak. Ez a folyamat 1945 és 1950 között tetőződött a lakosság még drasztikusabb kicserélődése folytán. Az átalakulás a menekültek áradatával kezdődött 1945 első hónapjaiban. A német ajkú, önként Németországba költözött lakosság elhagyott házaiba 1945 elején ideiglenesen székelyeket, csángókat telepítettek. A 350 Kócsról érkező csángó még az év folyamán Tolna és Baranya megyébe vonult tovább. A Vértesy-gazdaságban a front elvonulása után megmaradt 240 q kenyérgabonát a Nemzeti Bizottság utasítására a községi elöljáróság április hónapban és május elején kimérte a megengedett fejadag szerint az ideköltözött teljesen ellátatlan csángó magyarok és a hazakerült ellátatlan sárkányi lakosok között. Még 1945. július 29-én is 65 menekült tartózkodik a községben. A lakosság számának nagymérvű fluktuálodására jellemzők a következő adatok. 1941-ben 1148 a község összlakossága, amelyből 150 német anyanyelvűnek és nemzetiségűnek vallotta magát. Ez a szám 1945 júniusára 637 főre zuhant és még július 5-én is csak 900 fő lakik Bakonysárkányban. 171 Az elmenekült családok június 30-án és július elsején kocsikon, később pedig vonattal hazaérkeztek. 1945. július 30-án jelenti a járási főjegyző, az elmenekültek 65%-a tért vissza, a többi még valahol külföldön tartózkodik. 172 A kényszerkiürítés alkalmával elhurcolt családok csak lassanként szállingóztak vissza. A folyamat 1946 őszéig eltartott: ekkorra már hazakerült csaknem minden család, akiket 1945 januárjában elhurcoltak a németek. Ök a legnagyobb ínségből tértek haza. A háború alatt a villanyvilágítás tönkrement, így még 1945 júniusában is petróleummal világítanak. Június 30-án még sem körorvos, sem körállatorvos nem működik. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy a Fehérvári Hírek című hetilap 2—3 napi késéssel érkezik meg a községbe. A háborús események során nagyobb szabású rombolás nem történt, július 2-ra a községháza, jegyzői lak és iskola kisebb háborús sérüléseit helyreállították annyira, hogy használni lehetett. A községi könyvtár könyveinek nagy része elveszett. A győr—székesfehérvári országút mentén fekvő falu szüntelenül ki volt téve a katonai beszállásolásoknak. 1945 április és május folyamán a szovjet katonák a községben található két vagonnyi lőszert összeszedték, fogatokon az állomás kihordták és júliusban elszállították. Szükség volt a szellemi lomtalanításra is. Augusztus 30-án a rendőrség elkobozta és összegyűjtötte a fasiszta jellegű sajtótermékeket, könyveket.
