Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

Ezekben a majorokban, és a szintén külterületi őrházakban 1925-re már 118 fő lakik, a község belterületén pedig 866. A 984 lakos nemzetiségi megoszlása a következő: 360 magyar és 624 német.

103 A népesség számának stagnálására jellemző, hogy 1937-ig mindössze 1044-re emelkedett a helybeliek száma. Ennek oka a kivándorláson kívül a születésszám nagymérvű csökkenése, amely 1924-ben kezdődött és 1932-ben vált megdöbbentő méretűvé: az addigi évi 36—37 születési szám 16-ra esett vissza. Általánossá vált a születésszabályozás. A plébános a szószékről ostorozta a jelenséget mondván, hogy az ördög szolgája, aki kényelemből nem fogadja el a gyermeket. Egyik mondatából azonban kiderül az emberek cselekedeteit motiváló igazi ok: „Az ördög és segítői azt mondják, hogy nem nevelhetünk e gazdasági helyzetben annyi gyermeket. De a súlyos gazdasági helyzet csak alkalmat nyújt erre, igazi oka a kényelem." Az ipari válsággal összefonódott agrárválság érzékenyen sújtotta a nagyszámú sárkányi szegényparasztságot, amely 1930 folyamán ismét megkezdte a kivándorlást, ezúttal Franciaországba. A kivándorlási mozgalom csak 1931 elején csillapodott le.

164 A lakosság lassú növekedésének felel meg a község kiterjedésének vontatott fejlődése: 1925-ben 179 ház található Sárkányban, 1937-ben még mindig csak 190 a lakóházak száma. 1931-ben a lakosok közül 54 az ínséget szenvedő ellátatlanok száma, többek között felnőtt-ruha adományra lenne szükségük. Többségük napszámos, de 14 törpebirtokos is akad köztük.

16j A birtokviszonyok 1910 és 1925 között tovább polarizálódtak, melynek eredményeként 1925-re: A birtok nagysága Birtokosok száma 100 holdon felüli 4 50—100 hold 4 15— 50 hold 40 1/2—15 hold 106 A 106 törpebirtokos kilátástalan helyzete akkor tűnik ki igazán, ha szemügyre vesszük a bakonysárkányi kisgazdaságok alacsony terméseredményeinek átlagos kataszteri holdankénti kimutatását: Termény q Búza 5 Rozs 5 Kukorica 7 Burgonya 30