Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

szavazó a Szabadelvű Párt (kormánypárt) híve, 24 pedig a 48-as jelszavakat hangoztató Függetlenségi Pártra szavazott.

123 A gazdasági problémák mellett befolyásolhatta a szavazás eredményét Dallmann plébános felfogása is. Ö ugyanis 1896-ban így nyilatkozott az egyház hatalmát viszszaszorítani törekvő liberális kormányzatról: ,,A magyar kormány avval tette elfeledhetetlenné Magyarország fennállásának ezredik évfordulóját, hogy erre az esztendőre behozták a polgári házasságot, a zsidók receptióját, a polgári anyakönyvvezetést, s a teljes vallástalanságot megengedő törvényeket. Lesz-e Magyarország ezer év múlva keresztény ország? Isten a megmondhatója . . "

m A helyi postahivatal felállításáról 1886-ban hoz határozatot Fejér megye közigazgatási bizottsága. Kézbesítési területéhez csatolják Dobospusztát és Vértesymajort. Naponként egyszer a kisbéri postahivatallal hozzák összeköttetésbe, mivel attól mindössze 5,9 km választja el.

125 Jellemző a község növekedésére, fejlődésére, hogy míg a század közepén 100 körül van a házak száma, 1900-ra már megközelítette a 160-at, amelyek közül 13-ban két család lakott. Vizsgáljuk meg, hogy az ismertetett események hatása hogyan mérhető le az egyes társadalmi rétegek helyzetén. A birtokmegoszlás 1883 és 1910 között a következő módon alakult:

120 Birtokkal rendelkezik (kat. hold) 1883-ban (fő) 1910-ben (fő) 1 kat. hold alatti 76 89 1— 5 61 74 6—10 32 27 11—20 29 41 21—30 17 8 31 kat. hold feletti 15 8 A táblázatból kitűnik, hogy 1883 és 1910 között a törpebirtokosok (1—10 kat. holdig) száma 169-ről 190-re növekedett. A helyzet annál súlyosabb, mivel az ottani talajviszonyok között az igen mostoha sorsú törpebirtokosok megélni és létezni nemigen tudtak, ezért vagy bérlettel segítettek magukon, vagy néhány évre Amerikába költöztek és ottani keresetükből földjüket megkétszerezték.

127 A módos gazdák számának csökkenését az okozta, hogy a közben kialakuló Vértesy-féle középbirtok egy részüket magába olvasztotta. Vértessy György móri uradalmi jószágigazgató 1882-ben kezdte meg birtoka felvásárlását a község határában. Az ismertetett árverezések ezt megkönnyítették. Egymás után vette meg Pálfy Károlyné, Muszel József, ifj. Bisztricz István és Schabel István házát és földjét a gazdasági épületekkel együtt. Eleinte Mórott lakott és ispánjával irányíttatta birtokát; 1910-től kezdve már rendes lakói Bakony sárkánynak a Vértesy-utódok. Ekkor a család birtokában a Vértesy-pusztán kívül van egy kastély, valamint 5 ház, amelyekben a gazda, a béresek és a kocsisok laknak. A család két ága 1910-ben: Kégli Józsefné, született