Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

küdtek bevallása szerint 150 négyszögöl szőlőterület, miután leszámították a termés földesúrnak járó 1/9-ét (nona), legfeljebb fél urna (akó) silány bort terem (= kb. 28 liter), a 25 hold szőlőterületen összesen 101 urna, azaz kb. 5540 liter bor termett, melynek — akóját 48 krajcárral számolva silánysága miatt — készpénzértéke 80 ft-ot tesz ki. 1828-ban egyébként már ketten is viselik a hegymesteri tisztséget: Huber Gáspár és Buts József. A község 1/4 évig tartó borkimérési joga évi 12 ft-ot hoz. Az erdő mellett fekvő szőlőket 1845. augusztus 15-én ismét jég verte el, minek következtében az urasági dézsma mindössze 10 akót tett ki az egész szőlőhegyből. A szőlőtermelésbe csakhamar bekapcsolódnak a zsellérek is, ami némiképp enyhíti e nehézsorsú réteg gazdasági helyzetét. 1846-ban a 30 hazátlan zsellér közül 25-nek van 5—7 kapás szőlője; a 12 hazátlan zsellérből pedig 10 rendelkezik 3—5 kapás szőlővel. A község szőlőterülete a mostoha adottságok ellenére folyamatosan növekszik: 1846: 25 magyar hold; 1876: 27 kat. hold 1883: 32 kat. hold. A község szőlőhegye a Pörhegyen és a Túróhegyen található, az utóbbin pincéket is építettek. Elszórtan a Felső erdő dűlőben is van szőlő. 1885-ben a temető felett húzódó Mária-hegyi szőlőtelep létesült a község É-i részén. 1900-ban itt, Menczel István szőlejében egy kis kápolnát emeltek többek összefogásából. Az 1880-as években filoxéra támadta meg a sárkányi szőlőket. A községi filoxéra-bizottság az 1888-as szemle alkalmával az egész szőlőterületet filoxérával telve találta. Szeptember 27-én Sárközi Aurél alispán hirdetményben tette közzé, hogy a filoxéra miatt a Sárkány határában található összes szőlőt zárlat alá helyezi. A zárlat 1890 végéig tartott, célja volt, hogy megakadályozzák a rovar elhurcolását.

78 1890-ben Dallmann plébános feljegyzi: „Túróhegyi szőlőinket a filoxéra végpusztulással fenyegeti."

79 A következő esztendőben társult hozzá a peronoszpóra, amely a teljes termést elpusztította. A bor hektója ekkor 25-—30 ft, de ezért sem igen lehet kapni, hiszen bor semmi sem termett. A peronoszpóra 1895-ben is sok kárt tett szőlőikben. 1898—1899-ben a filoxéra ismét mutatkozik. „Kiirtani nem lehet" — mondja róla a jelentés.

80 Végül úgy oldották meg a kérdést, hogy teljesen kiirtották az eddigi szőlőket és helyette új ültetéseket végeztek alkalmas helyeken. A miniszteri rendelet értelmében a beültetést követő évtől kezdve 10 évi adómentességben részesültek. Az új ültetéssel kapcsolatos nehézségekre a megyei jelentés mutat rá, amelyet a képviselőháznak küldtek 1892-ben. „A világkereskedelem tárgyát képező Mór, Csóka és Csákberény vidékére, ahol bortermő tőke már alig található, rá kell mutatnunk. Itt a lakosság helyzete ijesztően szomorú. A homokterület kevés, ezért az újraültetést csakis amerikai vesszővel engedték meg, amely módot felhasználni a szőlőbirtokosság legnagyobb része alig képes, sőt rendkívüli drágasága miatt teljesen képtelen. Ezért megfelelő kamatnélküli kölcsönben kell azokat részesíteni. Evégett törvényalkotásra lenne szükség."

81 A filoxéra támadásai ellen mentességet biztosító futóhomokra történő szőlőtelepítés megindult a község határában: 1880 előtt 8 kat. hold szőlővel betelepített homokterület volt, 1880—1889 között 12 kat. hold homoki szőlőtelepítés történt. 1890-ben ismét 6 kat. hold homokterületet telepítettek be szőlővel. Az említett intézkedések következtében 1900-ra teljesen megszűnt a filoxéra-fertőzés a helybeli szőlőkben, amelyek összterülete 1909-re már 53 kat. holdra növekedett.

82 10* 291