Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

Különösen a tavaszi esőzések idején tönkrement utakon volt terhes a király számára történő zabszállítás (aerarialis transport) a Tolna megyei Ozorára. 1814-ben özvegy Buts Józsefné és Heigl György lovai elhullottak és mint a szomszéd helységbeli kovács megállapította, azok „ere megszakadt" a terhek cipelése következtében.

58 Hasonló terhet jelentett a katonaság beszállásolása: 1879-ben a katonai férőhelyekről készült kimutatás 145 férőhelyet sorol fel a legénység beszállásolására, 86-ot lóállásnak, és 14 tiszti szobát.

59 Uradalmi gazdálkodás Sárkányban A helység földesura a birtok 1871. évi eladásáig Zichy Jozefa grófnő, gróf Bethlen József erdélyi kincstárnok felesége, majd özvegye és leszármazottjai. 1818-ban arról értesülünk, hogy Erdélyben lakik, 1845-ben pedig azt írja róla a helybeli plébános: „Adakozásaiban hihetőleg bőkezűségét még inkább bebizonyítaná, ha oly távol nem tartózkodnék."

60 Az uradalom méreteire és gazdasági jelentőségére annak bevételeiből lehet következtetni. Gróf Bethlen József sárkányi, sörédi és tárnoki jószágában 1795. szeptember 14-től 1802. december 31-ig készpénz jövedelmei és bevételei így alakultak:

01 Év Forint Év Forint 1795 4242 1799 10 385 1796 5419 1800 12 270 1797 7495 1801 7 501 1798 5845 1802 9 010 A kimutatott összegeken belül az egyes községek hozzájárulási arányára mutat az 1796. szeptember 2-i jelentés:

62 Sárkány 1402 ft-ot jövedelmezett, valamint ugyanitt földárenda révén 167 ft bevételre tett szert az uradalom. Sőréden 1355 ft összbevételt jegyeztek fel, Tárnok-pusztán pedig 1119 ft-ot. A Bethlen-uradalom három községe közül Sárkány vezet 1569 ft-os bevétellel. Az említett árendából befolyt összeg a következő tételekből állt: 1799ben árendálták az ún. „pinzes kaszálló réteket", az erdőben található makkot és a gubacsszedés jogát; a legelőt, a mindenkori vendéglős pedig a vendégfogadót. Árendátor zsidó bírja a pálinkamérés beneficiumát, de árendát fizet a sárkányi mészáros is.

63 1793-ban Késmárky József prefektus kiadta árendába a sárkányiaknak 6 évre azt a 22,5 hold szántóföldet, amely a temető mellett fekszik és olyan jellegű, hogy gyakran a magja is alig térül meg. Fizettek érte 102 ft 55 krajcárt és „Az utolsó esztendőben a földet kötelesek emberül megtrágyázni".

64