Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

raktus szerint tartja meg a községet".

/,:í A szerződés, amelyet a megyei főszolgabíró és esküdt is aláírt, többszöri megújítás folytán 1828 végéig érvényben volt, és megszabta a sárkányiak urbariális szolgálatait és adózásait. A bevezető szövegben gróf Bethlen atyai engedményként tünteti fel a kontraktus létrejöttét: „Ámbár ugyan majorságbéli földjeim míveltetéseire nézve a szolgálotra inkább szükségem lenne". Tény, hogy az 1815. évi megújítás megfogalmazása szerint a jobbágyok folyamodnak avégett, hogy továbbra is a kontraktus szerint tartsa meg a gróf a községet, „noha amúgy sokkal több és nagyobb haszna volna a méltóságos uraságnak, mégis tekintetbe véve a mostani szoros üdőket és környülállásokat és óhajtván inkább alattvalóinak közboldogságát, hogysem tulajdon hasznát, ezen kontraktust három évre újítsa meg". Mivel a szerződés szövege többször is hangsúlyozza, hogy „Az urbariális tabellába kitett szolgálat és adózás többet ír elő", mint amit az új kontraktus megkövetel, állítsuk párhuzamba az 1768-as és az 1791-es előírásokat, hogy a valóságos helyzetről képet nyerhessünk: 1768-ban 1791-ben Készpénzadó 1 ft Adnak vajat 1 itcét Kappant 2 Csirkét 2 Tojást 12 Fát 1 ölet Fonás 5 font 2 ft 1/2 itcét 1 1 6 1 ölet 3 és 1/2 font kender A kilenced és a bor korcsmáitatása változatlanul megmaradt. Az utóbbival kapcsolatban óva inti Bethlen gróf a sárkányiakat, nehogy a szomszéd móriak „vakmerő és háló adatlan példáját" utánozzák és a bor magánmérésével kísérletezzenek, az urasággal pedig viszálykodjanak. Érthető a földesúr aggodalma, hiszen alig pár hónapja zajlott le a móri parasztzendülés, amelynek híre eljuthatott a közeli Sárkányba is. Majd elrettentésül kilátásba helyezi erre az esetre a szerződés megváltoztatását. A felsoroltakon kívül szolgálni tartoznak 4 marhás és 8 gyalog napszámot, „ezeket pedig erejükhöz képest a munkához alkalmaztatva". Ez az 1768-as robotkötelezettséghez képest jelentős csökkenést mutat. Az 1837-ben megkötött újrabb szerződés utal arra, hogy 1791-ben a kontraktus megkötését ismét birtokrendezéssel kapcsolták össze.

44 Ennek kapcsán Bethlen gróf negyvenhárom 3/8, összesen. 16 1/8 telket alkottatott. Erről a földméréssel egybekötött úrbéri regulatióról a Helytartótanács Számvevő Széke megjegyzi, hogy annak semmi nyomát sem lehet találni a Helytartótanács levéltárában, következésképpen sohasem jutott fel magasabb revízióra és jóváhagyásra.

45 Ennek oka nyilvánvalóan az lehetett, hogy ne kelljen az újabban művelhetővé tett földek után állami adót fizetni és a birtokos minél több árendát tudjon behajtani.