Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Aba

1948. május 10-én egyesült a két munkáspárt abai szervezete.

283 A nagyközségnek ekkor 4199 lakosa, postája, vasútállomása, távírdája, telefonja volt. Vásárt évente kétszer (május 29-én és október 29-én), hetipiacot minden kedden tartottak.

284 A tanácsok megalakulásakor a székesfehérvári járásban Aba önálló tanácsú község lett. Határa 1962-ben 15 291 kat. hold, illetve (1973) 8799 ha. 1962-ben hozzá tartozó külterület: Bacsótanya, Belső- és Külsőbáránd, Bolondváritanya, Felsőmajor, Felsőszentiván, Kajtori tanyák, Külsőkajtor, Méhesvölgyitanya, Sashalom, Bolvári- és Szűcstanya. 1973-ban: Belsőbáránd, Bodakajtor, Belső- és Külső-kajtor, Dekenysor, Felsőmajor, Halastó, Terézia, Bolváritanya, Méhesvölgyi tanya, Sashalom, Szűcstanya és Vásártér.

285 A népesség 1949—1970 között:

286 Év Népesség 1949 4303 1960 4369 1970 4271 A népsűrűség 40 fő négyzetkilométerenként.

287 A népesség növekedése 1949—1959 között 66, 1960—1965 között 96, 1966—1968 között 9. A változás 1949-hez képest: 0.

288 1962-ben 992, 1967-ben 988, 1973-ban 1038 ház volt Abán.

289 A lakosság foglalkozási összetétele agrár: 64%; ipari kereső 13%; egyéb 23%. 1968-ban 20 magánkisiparos, 11 kiskereskedelmi bolt, 5 vendéglátóhely, 34 közkút volt. Egy boltra 365 lakos jutott.

290 A község határa a megye jó talajerőben levő, sík, illetve enyhén lankás, mezőföldi tájához tartozik. 1957-ben három mezőgazdasági termelőszövetkezet működött:

291 Név Család kat. h. Szarvasmarha Sertés Ló Juh Aranykalász 20 633 43 51 13 Bacsó Béla 29 624 67 142 15 — Kossuth 22 387 18 — 12 — Összesen: 71 1644 128 193 40 — 1961-ben a község állatállománya: 1240 szarvasmarha, 5558 sertés, 163 ló, 1123 juh. Ebből a Vöröshajnal Mgtsz-é: 736 szarvasmarha, 2126