Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Degré Alajos: Bakonykúti
280 párttag volt. 114 1946-ban a párttitkár már Kondász József, egykori cseléd, majd újgazda volt, aki 1949-ig Kútipusztán lakott, és akit ekkor a földhivatal költöztetett be Állend József házába. 115 A Független Kisgazda l'árt csak 1945 nyarán kezdett a faluban szervezkedni, néha anyagi előnyöket is kilátásba helyezve, de mérsékelt eredménnyel. 116 Az 1947. évi választáson Bakonykútin összesen 127 személy szavazott. Az az évi lélekszámot nem ismerjük, de a hozzá közelebb álló 1949. évi lélekszámnak ez mindössze 34,7%-a. Ez a szám nem magasabb, mint a Horthy-korbeli szavazójogosultaké, de annak következménye, hogy a ki nem telepített volt Volksbund-tagoknak sem volt szavazójoga, a lélekszám-gyarapodás főleg a sokgyermekes telepes családok ideköltözésével állt elő, ezek gyermekei pedig még kiskorúak voltak. A választáson az MKP 50 szavazatot (a szavazók 39%-a), a Szociáldemokrata Párt 39 szavazatot (a szavazók 31%-a), a Független Kisgazda Párt 36 szavazatot (28%) kapott. Ezenkívül 1—1 szavazat esett a Schlachta Margit és Balogh páter vezette pártokra. Egész Fejér megyében csak 15, a móri járásban mindössze 6 faluban volt ilyen magas az MKP-ra szavazók aránya. A kisgazdapárt pedig, mely itt a 3. helyre szorult, a megyében 62 helységben lett első. 117 A demokratikus fellendülés oka, hogy ekkor a falu életében a telepesek és a volt cselédek voltak a szóvivők, akik természetesen az MKPhoz vonzódtak, a szavazatra jogosult németek pedig iparkodtak hozzájuk alkalmazkodni. A két munkáspárt 1948. május 13-án egyesült Bakonykútin. Ez mintegy két héttel néhány fehérvári üzem egyesítő ülése után történt, de a falu rossz közlekedése ellenére sem tartozott a megye utolsó helységei közé, pl. Kajászószentpéteren csak május 17-én alakult meg az egyesült párt. 118 Ügy látszik, a nagyon korán alakult termelőszövetkezeti csoport 1956ban feloszlott, mert 1957-ben a megyei tsz-ek kimutatásában nem szerepel, ban feloszlott, mert 1957-ben a megyei tsz-ek kimutatásában nem szerepel. 119 1959-ben azonban megint működött ,,Jószerencsét Tsz" néven, 833 kat. holdon, amiből 694 kat. hold szántó; 70 taggal, 46 családdal, akik közül 28 hét holdon felüli gazda volt; 117 szarvasmarhával, 97 sertéssel. Isztiméren ugyanekkor 3 tsz is volt. 120 A tsz azonban még ekkor sem ölelte fel a falu egész gazdaságát. 1961 ben még komoly agitáció folyt az egyénileg gazdálkodók beléptetésére, és csak 1961. március 29-én állapították meg, hogy a gazdák 96%-a belépett. A Bakonykuti Tsz még ez évben egyesült a guttamási Esze Tamás Tsz-szel és az isztiméri Lenin Tsz-szel. Az egyesült tsz Lenin nevét viselte, központja Isztimér. Ez a tsz 1971 után a fehérvárcsurgóival egyesült. 121 Az isztiméri egyesült tsz-nek 1964-ben 285 tagja, 72 lova, 314 szarvasmarhája (ebből 128 tehén), 948 sertése, 1051 juha, 16 traktora volt. 122 1 966-ban 4441 kat. holdon gazdálkodott, amiből 2912 kat. hold volt a szántó, ebből 790 kat holdon kenyérgabonát, 540 kat. holdon takarmánygabonát, 580 kat. holdon kukoricát, 501 kat. holdon szálas takarmányt termelt. Terméseredményei magasak voltak. Búzából átlag 11,8 q, kukoricából 15,6 q termett kat. holdanként. 123 Mindez azt mutatja, hogy a tsz jól és eredményesen gazdálkodott, de közvetlen következtetést Bakonykuti gazdaságának fejlődésére nehéz belőle levonni. Természetesen a mezőgazdaság gépesítésének fokozódásával a falu munkaerejét a tsz egyre kevésbé kötötte le, erre mutat az Isztimérrel
