Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

1963-ban az iskolán kívüli népmüvelés keretében nagy közkedveltségnek örvendtek a székesfehérvári színházlátogatások és az ismeretterjesztő előadásokon belül a körzeti orvosok által tartott egészségügyi felvilágosító előadások. 1964 őszén is több alkalommal szerveztek a székesfehérvári Vörösmarty Színházba látogatást.

184 A község népművelési munkáját döntően befolyásolta, hogy a kultúrházban az öltöző még mindig nem készült el, és a terem fűtését sem oldották meg. Eddig a színjátszó csoport a táncegyüttessel és az énekkarral közösen lépett fel. A bánya biztosra ígérte a fűtés beszerelését, s utána kilátásba helyezte a kultúrház községi kezelésbe adását.

185 A színjátszó csoport 1962 őszén az általános iskolában készült egy szatirikus műsor előadására. Januárban farsangi műsorra kezdték meg a felkészülést. Problémát jelentett, hogy a délutános műszakban dolgozók nem tudtak az esti próbákon rendszeresen részt venni. Ügy tervezték, hogy 1963. március 3-án az énekkarral közös műsort adnak, utána pedig bált rendeznek.

180 Az iskolán kívül népművelési munka gerincét a bányászakadémia, ill. az ismeretterjesztő előadások képezték. Előadóként a bánya műszaki dolgozói, helyi és megyei TIT-előadók szerepeltek. „Nem az előadások megtartása okoz problémát, hanem az előadásokra való közönségszervezés."

187 1962- ben minimális résztvevővel ezüstkalászos tanfolyamot indítottak. 1963-ban a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam megszervezése nem sikerült. A leglátogatottabb tanfolyam a Szülők iskolája volt, amelyen az iskola és a szülői ház nevelési problémáit tárgyalták meg. A színjátszócsoport és a férfiénekkar működött. A népi tánccsoport vezetője katonai szolgálata miatt csak később kezdhette meg felkészülési munkáját.

188 Ebben az időben fontos kulturális intézmény volt a községi könyvtár, amely 1963-ban a kultúrház egy 4x4 m-es szobájában működött. Hely hiányában sem könyvtári tanácsadásról, sem pedig helyben olvasásról szó sem lehetett. A következő három évben társadalmi, ill. KÖFA-segítéssel önálló községi könyvtárt kívántak létesíteni. A könyvtár könyvállománya 1529 kötet volt. 1962-ben közel 12 000 Ft-ot fordítottak könyvbeszerzésre. A könyvtárnak 152 beiratkozott olvasója volt, és az év folyamán 2065 kötet könyvet kölcsönöztek.

1811 1963- ban a szakszervezeti kultúrcsoportok (színjátszó, tánc- és énekkar) négy nyilvános előadást rendeztek.

100 A megyei könyvtár 1964. április 1-vel egy állandó főfoglalkozású könyvtárosi állást biztosított. A községi tanács vb a könyvtár háromnegyed évi működéséhez 4300 Ft póthitelt kért, amit a járási tanács azzal az indokolással utasított el, hogy e létesítményt a községfejlesztési alapból hozták létre, fenntartásáról is annak kell gondoskodnia.

191 A községi könyvtár megnyitóját 1964. május 27-én tartották. A megnyitó író—olvasó találkozó vendégei Bárányi Ferenc költő és Gerelyes Endre író voltak. A megnyitókor nyilvántartott 316 olvasó őszre 527-re emelkedett. A béketelepi általános iskolában elhelyezett könyvkölcsönzőnek 100 olvasója volt, az előző évi 278-cal szemben. A könyvtár könyvállománya 3000 felett volt, s a következő évi költségvetésben 6000 Ft-ot terveztek be könyvbeszerzésre. A könyvtár munkáját hátráltatták a késedelmes könyvvisszahozók, akiknek száma hetente 15—20 fő között váltakozott.

192