Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

Ebben a tanévben kevés jelentkező miatt nem tudták a dolgozók esti iskoláját megszervezni. Az iskolán kívül összesen 9 tanuló volt, aki az általános iskola 7. és 8. osztályából eredményesen vizsgázott.

107 1969 januárjában megállapították, hogy „a mecséri óvoda elhamarkodottan jött létre". Kihasználtsága nem volt biztosítva. Az óvoda a község költségvetését nem terhelte, az itt felszabadult anyagokkal Balinka község rendelkezett.

168 A továbbképző iskola első évfolyama ipari jelleggel 1960-ban indult be. A tanulók egy része tavasszal munkába állt, s így tanév végén kevesen kaptak bizonyítványt. Közben olyan rendelkezés jelent meg, hogy falun csak mezőgazdasági jellegű továbbképzés folyhat, s ennek következtében mezőgazdasági oktatásra kellett átállni. Az 1968/69-es tanévben a továbbképző 22-es létszámmal indult. Az órák egy részét a tsz szakemberei tartották, majd az órák egy része elmaradt, s így kénytelenek voltak a teljes továbbképzést az általános iskola pedagógusaira bízni. A helyzetet még rontotta, hogy a tsz-nek mezőgazdasági szakmunkásokra egyáltalán nem volt igénye.

169 1969 májusában az óvoda létszáma: 67 gyermek (kiscsoportos 31, nagycsoportos 36), az 55-ös férőhelyet 120%-ra töltötték fel, s több gyereket már felvenni nem lehetett.

170 Az 1969/70-es tanévben a továbbképző iskola a tanulólétszám nagymérvű csökkenése következtében megszűnt.

171 Az általános iskola munkáját nemcsak a tornaterem és tantermek hiánya, hanem a rendszeresen fellépő pedagógushiány is kedvezőtlenül érintette. Ez azt jelentette, hogy a meglevő tanerőknek hetente sok túlórát kellett vállalni, s végül egyre több képesítés nélküli tanerő alkalmazására került sor. Az 1963'64-es tanévben alsó tagozaton 3, felső tagozaton 3 pedagógus hiányzott. Az 1964/65-ös tanévben a központi iskolában 3, a II. sz. iskolában 1 nevelő hiányzott. 1966-ban 6 képesítés nélküli pedagógus dolgozott, közülük 2 főiskolára járt. Az 1969/70-es tanévben már 7 képesítés nélküli tanerő működött.

172 Az iskolai hiányzással kapcsolatban mind az általános, mind a továbbképző iskolában az igazolatlanul mulasztók szüleit először szóban igyekeztek meggyőzni, s ha ez nem vezetett eredményre, akkor bírságolással kényszerítették a gyerekeket rendszeres iskolába járásra. Másik probléma a gyógypedagógiai nevelésre szoruló gyermekek helyzete volt. Pl. 1967-ben a községben 14 ilyen gyermek volt, s mire a gyermekeket gyógypedagógiai intézetbe el tudták volna helyezni, a szülők meggondolták magukat, s nem engedték el gyerekeiket.

L7:i Az oktatási munkát közvetetten érintették a pedagógusok lakás- és életkörülményei. A nevelők rendszeresen az iskola napközi otthonában ebédeltek. Az iskola torna- és tantermi hiánya mellett évről évre visszatérő gond a pedagógusok (óvónőkkel együtt) megoldatlan lakáshelyzete. 1969-ben a nevelők közül: 4 saját lakással rendelkezett, 21 szolgálati lakásban lakott, 2 albérletben lakott, 5 szülőkkel együtt lakott,