Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

így a bárány korban fellépett betegségek a juhokat végigkísérték. Az elhullás oka volt még a nem kielégítő etetés, gondozás is. Ügy látszott, hogy sikerült olyan juhászt beállítani, aki szívvel-lélekkel dolgozik azon, hogy a juhászat jövedelmezővé váljon.

126 A prémiumokon kívül bevezették a részesművelést: a lucernakaszálásnál harmados és negyedes, a kukoricakapálásnál nyolcadik, ill. tizedik rész.

127 1965 májusában a termelőszövetkezet kezelésében levő homokbánya üzemeltetését megtiltották. A tsz elnökének májusi megállapítása szerint a társadalmi tulajdon védelme területén sajnos nem a legrózsásabb a helyzet. Nincs megfelelő eszköz a kezükben, amivel gátat lehetne vetni a kisebb-nagyobb lopásoknak. A külön legeltetés, lucernalopás napirenden volt. Csak a szigorú bírságolás segíthetne. A tsz munkafegyelmét erősen sértette az egyházi ünnep megtartása, mert minden tag szerette az összes felekezet egyházi ünnepét megtartani.

128 1965 tavaszán a tsz gazdálkodási iránya mind jobban az állattenyésztés javára tolódik el.

129 1965-ben a ténylegesen dolgozó tagok 60%-a csak 1—100 munkaegység között teljesített. Ebbe a csoportba túlnyomóan azok tartoztak, akik a férjük bányász keresete mellett mellékesnek tartották a tsz-ből származó jövedelmet.

I:ií) A tsz-elnök tájékoztatása szerint 1965-ben az aratásra kerülő kalászosok területe 900 kh, amelyből 300 kh-at gépi aratásra terveztek. Amennyiben az egész területet kézi aratásra vállalják, akkor nem lesz gépi aratás. Egyes munkáknál a kívülállók aránya több mint 50%-os volt, sőt az egyéniek is vállalhattak aratást. Munkabérezésük teljesen azonos mértékű volt a tagokéval.

151 A tsz elnöke a szövetkezet helyzetét úgy jellemezte, hogy a növénytermelés ráfizetéses. Az állattenyésztés jövedelmező. Egyedül a juhászat, ami nem hozza meg a várt hasznot. Hiba, hogy nem kapnak megfelelő szakképzett juhászt. A vezetőség a felszámolást tervezte, de törlesztéses alapon kapták a juhállományt, így amíg nem jár le a törlesztési idő, nem lehet felszámolni.

132 A tsz 1965. évi legfontosabb beruházásaiban 100 férőhelyes tehénistálló, 52 férőhelyes borjúnevelő és 1 db 10 vagonos kukoricagóré szerepelt. A fejési munka megkönnyítésére a tél elején fejőgépeket állítottak be.

133 A tsz tagjainak száma 1961-ben 300, 1965-ben 340 volt.

134 A nőkből 5 szocialista brigád alakult, a növénytermelésben 20 fogat dolgozott. Az előző évi munka után egy munkaegységre 32 Ft-ot fizettek. A tsz munkaerőhelyzetéről el lehetett mondani, hogy a tagság általában elöregedett, s főleg férfi munkaerők hiányoztak. A községben mintegy 250 olyan női munkaerő volt, akiknek munkalehetőséget kellett biztosítani. 150 nőre becsülték azoknak számát, akiknél a család alacsony jövedelemmel rendelkezett, s nagy szükség lett volna a feleség jövedelemkiegészítő keresetére.

135 Az 1965. évi tapasztalat alapján megállapították, hogy jó kollektív szellem volt kialakulóban. A sokat emlegetett fekete fuvarok megakadályozására 5 munkaegységet vontak le. A közös vagyon vitelével kapcsolatban megállapították: „Gazdaságunk más területén szabálysértések, lopá15 Fejér megyei történeti évkönyv 13. 225