Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye
meket védőoltásban részesítettek. A bányamunkából kifolyólag igen sok reumás megbetegedés fordult elő, ezért a tervekben súly- és iszapfürdő létesítése szerepelt, amit a balinkai üzem is támogatott. 54 Az 1964. 1—III. negyedévi egészségügyi jelentés foglalkozik a kereskedelmi ellátás nehézségeivel. Bár az élelmiszer-ellátást végző bolthálózat fejlődik, de ,,a tej árusításnak mai módja szintén bő lehetőséget tartogat egy járvány kirobbantására. Javult a zöldség- és gyümölcsellátás, viszont visszafejlődést mutat a kenyérellátás. A helybeli sütöde megszüntetése óta a kenyér minősége sem megfelelő, de a szállítás mikéntje is alatta maradt az általunk kárhoztatott helyi módnak." 55 1966 közepén az egészségügyi ellátást 2 körzeti orvosi rendelő, 1 anya- és csecsemőgondozó, 1 fogorvosi rendelő és 1 gyógyszertár végezte. Személyzeti szempontból 2 körzeti orvos, 1 fogorvos, 1 védőnő, 2 betegápoló és 2 írnok vett részt a gyógyító és egészségügyi felvilágosító munkában. A körzeti orvos és a gyógyszerész nyugdíjbamenetelével 1 rendelő és 2 lakás problémája vetődött fel. 56 A béketelepi II. sz. körzeti Vöröskereszt 1959-ben alakult 70 személylyel, 1968-ban tagjainak száma elérte a 100 főt. Az I. sz. Vöröskeresztnek pár évvel ezelőtt 20—25 tagja volt, ezekben az években számuk 140 főre emelkedett. Mindkét szervezet közreműködött véradáson, tüdőszűrésen, a cigánycsaládok és az öregek támogatásában. A rendszeres egészségügyi felvilágosító munkának tudható be, hogy a község közegészségügyi helyzete kielégítő volt. A népbetegségek közül a táj betegségként ismert golyva a jódozott sófogyasztás következtében eltűnt. Teljes eredményre vezetett a tüdőgümőkór elleni küzdelem is. 5 ' A községben a fogászati rendelés a felszabadulás után 1947-től 1963-ig. a fogásztechnikus nyugdíjba meneteléig folyt. Ekkor átmenetileg Bodajkra került, Bakonycsernyén a fogászati rendelés 1966. augusztus 9-én indult meg újra. A rendelés egyik lényeges problémája, hogy nem volt megfelelő az ivóvízellátás. Egy-egy rendelésre átlagosan 19 kezelés jutott. Üj donságként heti 6 órában az iskolafogászati rendelés is megindult. 58 1972 nyarán a fogorvosi jelentés a rendelőt és a váróhelyiséget jónak tartotta. Azonban a másfél évvel korábban megkezdett fogászati rendelés megindulásakor: ,,A rendelő felszerelése nem volt kifogástalan. Sok volt az elhasznált műszer. Az úgynevezett modern fogászati eljárásokhoz kapcsolódó különböző technikai és anyagi dolgok mondhatni, alig voltak meg. Ez sajnos a mai napig sem változott nagyon." A felnőtt rendelésen kívül rendszeres iskolafogászati kezelés is folyt. Két év alatt a tanulók 95%-a általában kétszer volt rendelésen. Az újként bevezetett fogászati szűrővizsgálaton a falu összlakosságának 97,8%-a vett részt. A szűrővizsgálat megállapította: a férfi lakosság 50,3%-a, a női lakosság 25,3%-a fogágybeteg. A 41 éven felüli férfiaknál és nőknél csaknem megkétszereződött a fogágybetegségek száma. 59 Az orvosi körzetekkel (I. sz. Rózsa utcáig, Inotapuszta, Dolosdpuszta, II. sz. körzet: Rózsa utcától Sikátor és Nagygyón-puszta) azonos beosztásban működött az anya- és csecsemővédelem. Egy-egy rendelésen általában 12—14 fő jelent meg. A védőnők ezenkívül családlátogatásokkal és tanácsadással foglalkoztak. Havonta egyszer szakorvosi tanácsadás is volt, amelyen a járási kórház szülésze, ül. gyermekorvosa is részt vett. r>rt
