Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

tője részletesen foglalkozott és a felsorolt javaslatokat megvalósításra ajánlotta a szakszervezeteknek. Ennek ösztönzésére a bányászok munkaruhát kaptak, a felolvasók mellett fürdők épültek. A csernyei bányászok eleinte esőben-hóban, gyalogosan mentek munkahelyükre. Már eredmény volt, mikor ponyvával fedett teherautók, majd a székesfehérvári IKARUSZ gyár által készített fapados tehergépkocsikkal vitték a munkásokat. Később rendes közforgalmú autóbuszok közlekedtek. így Bakonycsernyén is fűthető váróhelyiségek épültek, ahol az autóbuszra várakozhattak. A bányák államosítása hatással volt a bányát körülvevő falvak életére is. Az állam a bányákkal szemben maximális termelési igénnyel lépett fel. A kisgyóni bánya 1946 óta teljes termeléssel dolgozott. Munkáslétszámuk 1947—48 között már meghaladta a 400-at. A hiányzó munkaerőket eleinte rabokkal pótolták, majd 1953 után a honvédség elégítette ki a bánya munkaerőigényét. Az 1956-os ellenforradalom leverése után a kisgyóni bányászok bére emelkedett, egyre több bányászlakást építettek. Kisgyónban az állandó munkáslétszám 1960-ban 850, 1965-ben 950 körül mozgott. A bányászok foglalkoztatásának kiszélesedéséhez vezetett, hogy 1945ben megkezdte a termelést a község határához közel fekvő Balinkai Szénbánya. 1951-ben Kisgyón és Balinka egyesült. A két bánya együttesen 1964-ben 1200—1300 főt foglalkoztatott, ezeknek egy része bakonycsernyei bányász volt.

2<i Az ötvenes évek közepén felmerült gazdasági nehézségeket mutatja, hogy a begyűjtési tervet 1954-ben csak 23%-ra, 1955-ben 96%-ra teljesítették. Az 1956. I. negyedévi begyűjtés rendben volt, azonban a II. negyedévben már „komoly hibák" mutatkoztak, mivel a 25 q sertéshátralék olyan gazdáknál állott fenn, akik földjeiket nem művelik, és évek óta felgyülemlett hátralékuk van, e lakosoknál semmiféle behajtható állat, vagy termény nincs. Az aratás befejezésekor a 200 q gabonabeadási tervből augusztus 20-ig 126 q-t adtak be. Őszre pedig a járási tanács vb a községtől 19 vagon kukorica leadását várja. Ebben az évben igen gyenge kukoricatermés volt. Az egyik paraszt szerint a kötelező beszolgáltatás után annyi kukorica sem marad, hogy a beszolgáltatásra kiszemelt sertést meg tudják hizlalni.

27 1956. április elsejével Bakonycsernyét Veszprém megye zirci járásától Fejér megye móri járásához csatolták át. Ez közlekedési szempontból is változást eredményezett, mivel a közügyek intézése Móron történt. A rendőrség helyi kirendeltségét 1956. május 1-vel megszüntették.

28 A község munkaerőhelyzetével kapcsolatban elmondható: a faluban egyetlen önálló üzem a tsz. A férfi lakosság túlnyomó többsége a Balinkai Szénbányánál dolgozik. A többiek a környező bányákba, a Mezőföldi Állami Erdőgazdasághoz, a Móri Állami Gazdasághoz, kis számban Székesfehérvárra (1970-ben 72-en) járnak dolgozni. A férfi lakosság foglalkoztatása megoldott, annál több problémát jelent a nők foglalkoztatása. A munkakönyvkiadási adatok szerint éves átlagban 60—65 új, fiatal munkaerő jelentkezik, valamint 35—40 időszakos munkába állításáról kell gondoskodni. Az utóbbi csoportba tartoznak azok a 14—22 éves leányok, akik a nyári hónapokban a tsz-nél, az erdőgazdaságnál és az állami gazdaságnál idénymunkát végeznek. Az újonnan jelentkező szakképzett munkaerők beállításával kapcsolatban nincs különösebb probléma, annál nehezebb a szakképzettség nélküli, főleg női munkaerők munkába állítása.

29