Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Aba

megérkezett Tácra. A haza veszélyben van, ezt halljuk mindenfelől hang­zani, s itt az idő, hogy tenni kell mindent, amit csak lehet, különben elvész a drága hon. . ," 167 Ezekben a napokban történt, hogy Belitzky János, gróf Zichy Ödön komornyikja, a kálozi kastélyból kilopta a fegyve­reket és Abára hozta. Gróf Zichy Ödön a kivégzése előtti napokban az abai faluháza mögött volt őrizetben. Innen vitték Lórévre, ahol szeptem­ber 30-án kivégezték. 108 Október elején Roth császári serege Kalózra érkezett, majd 5-én Ke­resztúr és Soponya felé vonult. Az adonyi táborból Traugott István kapi­tány egysége érkezett Abára. 5-én délután fél öt órakor a kapitány — az osztrákok közeledésének hírére — egységét Keresztúr irányába vezé­nyelte. Közben arról értesült, hogy az ellenség betört Abára. Parancsot adott az ellenséges erők megsemmisítésére. Az ütközetben, amelyben a Hunyadi csapat is részt vett, az ellenséget a felkelt nép segítségével ki­verték a faluból. 169 1849. január 3-tól a megyei bizottmány Abán, Szűcs Gedeon házában ülésezett. Az ülés felhívta a kinevezett parancsnokokat, hogy a népet a felkelésre „minden szempillanatban" tartsák készen. A népfelkelés ideig­lenes vezényletével megbízott gróf Eszterházy László felszólítására csa­pataikat a kijelölt helyre indítsák. A polgári biztosok gondoskodjanak az élelmezésről. 170 1849. január 7-én a Windischgrátz parancsára Székesfehér­várra érkező Fiáth Ferencet a polgárok, azzal a kifogással, hogy nincs útlevele, a városházára kísérték, majd innen 8-án Abára vitték. Horváth cs. kir. ezredes 70 huszárt küldött ki (Kiiment százados parancsnoksága alatt) Fiáth kiszabadítására. Ez is megtörtént. 171 Windischgrátz január 8-án parancsot adott Horváth ezredesnek: szórja szét az Aba és Csór környékén csoportosult, kaszával és nyárssal felfegyverzett parasztokat, nehogy a Bakonyba vonuljanak, a császári csapatokat nyugtalanítsák, az őrjáratokon rajtaüssenek, bizonytalanná tegyék a csapatok hátát. 172 Az 1849—1918 közötti korszak elején Aba a sármelléki járás fehér­vári szolgabírói kerületéhez tartozott. 1863—1873 között Abán volt az alsó­bodajki járási szolgabíró székhelye. 1878-tól a fehérvári járáshoz tarto­zik. 173 ^ Az 1907. évi helységnévtárban nagyközségként szerepel. Báránd, Kajtor, Kispuszta és Szentiván tartoztak hozzá. Kispuszta 1872-ben kérte Láng községhez való csatolását. 174 A nagyközség határa 1856-ban 15 619 kat. hold, 175 kataszteri felmérése 1881-ben történt meg. 176 A felmérés során megállapított 16 000 kat. hold a korszakban nem változott. 177 Egy 1863. évi adat szerint Aba útjai jók voltak, a közlekedést ebben az évben a székesfehérvári „gőzkocsi" és az adonyi és pentelei gőzhajóállomások segítették. 178 Abán — korszakunk elején — 7498 hold allodiális és 2000 hold úrbéri birtok volt. 179 Fényes Elek szerint több földesúr (Fiáth György és 35 köz­birtokos) birtokolta. 180 1863-ban 2 egész telkes (62 hold), 7 fél-, 30 negyed-, 80 nyolcadtelkes gazdáról tudunk. Legelőilletékkel rendelkező házas zsel­lér 45, legelő nélküli 170 volt a faluban. A birtoktalan családok száma: 282. 181 1869-ben a birtok megoszlása a következő: 182 2* 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom