Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Farkas Gábor: Alsószentiván
nak. 14 Az uralkodó mindkét nemesember hűséges szolgálatait emeli ki az oklevélben, melynek ellenszolgáltatásaképpen kapták volna Almás, Kulcs és Szentiván birtokokat. 15 Szentivánon a 17. század közepe utáni szerb lakosság a budai Ibrahim basa fenntartósága alá tartozott. A magyar végvári katonák a szerbeket mint ellenséggel szövetkezőket szemlélték, ezért gyakran portyáztak a délszlávok által lakott településeken, és a lakosságot sarcolták. Még az 1650 előtti években történhetett, amikor a magyar végvári vitézek két szentiváni szerb jobbágyot magukkal hurcoltak és azokat a Rábaközben szolgáknak adták el. Ezeket a Paksy család közbejárására a győri harmincados Lendvay János kiváltotta és hazaküldte. Közben kihalt a Paksy család férfiága, és Lendvay János Szentivánt a császártól a maga számára kérte és — mint láttuk — meg is kapta. Lendvay a szentiváni lakosokkal levél útján tudatta a tulajdonosváltozást. Kérte a szentivániakat, hogy az évi adót ezután neki Győrbe küldjék. A szentiváni szerbek azonban nem vettek tudomást erről, ezért Lendvay rájuk küldte a végváriakat, akik az ellenálló lakosok közül hetet levágtak, és a faluból 70 ökröt el is hajtottak. A szentivániak ezután Bölcskére menekültek. 16 1653. április 9-én Farkas András egerszegi kapitány értesítette a dunántúli hadak főkapitányát, Batthyány Ádámot, hogy rác lakóit a magyar végváriak részéről veszély fenyegeti. Kéri a főkapitányt, hogy a portyát tiltsa meg. 17 Kéri ezt annál is inkább, mert még 1651-ben nyolc esztendőre zálogba adta birtokait 200 tallérért Szapáry Péternek. 18 1661. június 29-én ugyancsak Szapáry Péter veszi zálogba az almási, kulcsi, szentiváni birtokok másik felét a Lendvay családtól. 19 Terheik azonban egyre emelkedtek, s emiatt keservesen panaszkodtak is a szentiváni szerbek. A település a törökellenes felszabadító háborúk idején ismét elpusztult. 1695-ben a nádor bizonygatja, hogy Szentiván egykor Fejér megyéhez tartozott. 20 A felszabadító harcok elmúltával a közállapotok sokáig bizonytalanok voltak, de 1692-ben már Farkas András és Lendvay János örököseié. 21 A birtoklás jogát azonban Csajághy György és Dobozi Miklós kétségbevonta. Igaz, Szentiván ekkor is zálogban volt, s Szapáry Péter kezelte. 22 1 7 0 2-ben az uralkodó intézkedett, hogy a Paksy család uradalmait a leányági örökösök kezére kell adni. Abba Fejér megyében Szentiván is beleesett. 23 Szapáry mellett azonban Daróczy István is gazdálkodik Szentivánon, akiről kiderült, hogy a kincstár tudta nélkül használja a határ egy részét. Ezért 1701-ben utólag 150 forint árenda kifizetésére akarják rávenni. Szentiván 1701-ben még elhagyott hely, ahová a birtokosok telepeseket akartak vinni. Szentivánon 500 ekényi szántóföldet és 500 szekér szénát termő rétet lehetett volna kialakítani. 24 A birtoklás joga azonban még a 18. század első évtizedében sem tisztázott. A Rákóczi-szabadságharc eseményei miatt a kérdés megoldását egy ideig el is halasztotta a kincstár. 1715 tavaszán azonban a budai kamarai felügyelő és a fehérvári harmincados, Vánossy Lőrinc járják be a Paksy család egykori, Fejér megyei uradalmait, s azokat a kincstár nevében le is foglalták. Szapáry Miklós felháborodottan tiltakozott, hogy az apja után őt illető zálogbirtokait is (Rácalmás, Kulcs, Szentiván) lefoglalták, holott 1500 forintot fizetett fegyver jog címén a kincstárnak. Egyébként Szapáry árendát is fizetett évente a tulajdonosoknak. 25 A magyar kamara a birtokokat meghagyja a Lendvay és a Farkas család kezében, illetve kimondja, hogy a birtokokat Lendvay Zsigmond kapja. A Farkas család azonban fiúágon kihalt, de a birtokot megkaphatja, L0* 147
