Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alsószentiván

ALSÓSZENTIVÁN Pusztákból kialakult több utcás, szalagtelkes település a megye déli térségében, a Paksi-rög északnyugati peremén. Villásan szerteágazó völgyben települ, átlagosan 130 m tengerszint feletti magasságban. A község határa (3965 ha) erősen tagolt, löszös dombságra terjed ki. Központi belterületén (153 ha) kívül számos külterületi lakott hely (Dózsatelep, Szabadságtelep, Kossuthtelep, Rákóczitelep) is tartozik hozzá. A községhatár domborzatának kialakulását a szerkezeti mozgások és a löszképződés határozta meg. A jégkorszak folyamán a lösz itt vetődésekkel aprólékosan összetöredezett, erősen letarolt pannóniai felszínen halmozódott fel. Vastagsága (20—30 m) tetemes. Felszínalaktanilag a rögösen feldarabolt löszös dombságot sűrű és mély völgyhálózat (eróziós és deráziós völgyek), keskeny völgyközi hátak és vízválasztók, valamint pusztuló lejtök jellemzik. A felszín tagoltsága és reliefenergiája (50—70 m/km

2

) jelentős, a talajpusztulás is igen nagy mértékű. Meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú területét magas nyári hőmérséklet (tenyészidőszak középhőmérséklete 17,4 °C), mérsékelt csapadék (560—580 mm), gyakori csapadékbizonytalanság és jelentős évi vízhiány (100—125 mm) jellemzi. Ez a felszíni és a felszín alatti vizek szegénységében egyaránt megmutatkozik. Mezőgazdasági területeit túlnyomóan közepes termékenységű, erodált mezőségi talajok borítják. A völgyekben réti talajok és lejtőhordalék talajok terjedtek el. Egykori erdős-sztyepp területének túlnyomó része ma már kultúrmezőség. Mezőföldi viszonylatban mesterséges erdőállománya (305 ha) is jelentős.

1 A helység neve 1352-ben bukkan fel Scenthyan (ejtsd: Szentiván) alakban. A falu templomának védőszentjére, Keresztelő Szent Jánosra utal, akit az ómagyarban Szent Ivánnak hívtak. Az 1651 óta adatolható Alsószentiván névváltozat előtagja az Abához tartozó, később Felsőszentivánnak nevezett településsel van kapcsolatban. A falu határában feküdt az egykori Zedreg, amelynek neve 1323-ban jelenik meg Zedreg alakban. (Az 1193. évi Zuduryg adat a Somogy megyei Babócsa környékére vonatkozik.) A magyar szeder növénynévnek a -gy képzős származékával van dolgunk. Tulajdonképpeni jelentése: „olyan hely, amely szederbokrokkal van benőve". Képzésmódját illetőleg a Füzegy, Kórógy, Nyárágy

v Somogy, Szilágy stb. helynevekkel vethető össze.

2 A mai Alsószentivánt a 14. századból származó írásos források Szentivánnak nevezik. Fejér megyében a 18. század elejéig négy Szentiván 10 Fejér megyei történeti évkönyv 13. 145