Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Kállay István: Aba
adománya alapján Fiáth Jánost és Fördős Mihályt Aba birtokába beiktatták. 76 A kuruc időkből jól ismert Szekeres István kuruc brigadéros a közeli Szerecsenpusztán van eltemetve. A labancok 1707. november 13-án felgyújtották a falut, mert lakói közül többen Vak Bottyán táborába álltak. Vak Bottyánról utca van elnevezve Abán. 77 A kuruc háború alatt pestisben Abán 170 ember halt meg. 78 1738-ban egy Katalin nevű kocsmárosnő tett panaszt a megyénél Fördős Mihály ellen, aki a faluból ki akarta őt tenni. 7 " 1740-ben Bőgöd és Szentiván birtokosai a Fördős és Fiáth családok voltak. 80 Egy 1745. évi összeírás katolikus földesúrként említi Fiáth Ádámot és Ferencet, kálvinista földesúrként Fördős Mihályt, Imrét, Buus Istvánt és Csúzi Pált. 81 1748-ban a Fiáth család — arra hivatkozva, hogy jogbiztosító iratai elvesztek — új adományt kért Abára. Gróf Pálffy János nádor ezt július 2-án meg is adta. A nova donatio szerint a Fiáth család már régóta a falu fele részének tényleges birtokosa. Név szerint említi az adománylevél Fiáth Ferencet, Ádámot, Borbálát és Zsófiát. A beiktatást a pannonhalmi konvent végezte. 02 Ugyanakkor kért megerősítést a falu másik felét birtokló Fördős család. 1748. július 2-án kelt gróf Pálffy János nádor megerősítő adománylevele. Eszerint a Fördős család már régóta birtokolta (a 2 jobbágy telket meg nem haladó) Aba felét, de a mostoha idők alatt iogbiztosító iratai elvesztek. A nova donatio név szerint említi Fördős Mihályt, Juliannát (Buus Istvánnét) és Hajnal Juliannát (Fördős Mihály unokáját). A beiktatást ugyancsak a pannonhalmi konvent végezte, az Arany család tiltakozott ellene. 8 ' 5 1748-ban Arany József is vizsgálatot kért a megyétől Aba birtokjoga és nemessége iránt. Arany János kérte családi okleveleinek megvizsgálását, melyek szerinte Fördős Mihálynál voltak. 84 1750-ben az úrnapi körmenet alkalmával Fördős Mihály birtokos nemcsak hogy a harangozást nem engedte meg, de még a harang nyelvét is kivetette. Ezért a megyei törvényszék elé idézték, fiscalis pert indítottak ellene és 150 forint pénzbüntetésre ítélték. A helytartótanács a büntetést 75 forintra mérsékelte. Az összeget a megye szegényebb plébániáinak segélyezésére fordították. 8 "' 1753- ban abai Fördős István megegyezett gróf Zichy Istvánnal a .,Kálóz és Aba között a Sár vize ereinek és falainak által-töltése iránt". Eszerint Zichy „a kálozi régi falu-helytől a kálozi Dinnyés-szigetig, a Domgátján által a Szent Mihályi Szigetre és a Szigettől a Szarvas-kelőn át az abai Nagy Szigetig, melyben az öreg Sós Tó vagyon" csináltatta meg a gátat. Az építést 1759-ben kezdték el. 86 1754- ben Fiáth Ferenc abai és kajtori részjószágait 6000 ft-ért 30 évre zálogba akarta adni. Testvérét, Ádámot hívta fel. hogy vegye zálogba a birtokot. 87 Az 1760-as években jelent meg királydaróci Daróczy Ferenc, aki Fiáth Zsófiát vette feleségül. 88 1767-ben Buus István és neje, Fördős Julianna örökösei megosztották az abai és kajtori birtokrészt. Az örökösök: Buus Imre, Buus Erzsébet (férje Hajós György), Buus Julianna (Szűcs János). Ekkor jelentek meg az abai Szűcsök. 89 1771-ben abai Fördős István özvegyét (Sárközy Juliannát) figyelmeztette gróf Zichy Károly, hogy az 1753. évi megegyezés szerint tartsa karban a Sárvíz gátjait. 90 Ugyanez
