Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

csak októbertől novemberig jártak iskolába. 1841-ben 54-en tanulták a magyar írást, olvasást és vallást. 1848 májusában a megyei bizottmány tagja lett Csuthy Péter, Balogh István, Dobozy Dávid és Zsigmond. 1851-ben Csuthy Zsigmond dobozi születésű református lelkészt halálra ítélték, amiért a szószékről a függetlenségi nyilatkozat mellett foglalt állást és beszédét a sajtó útján nyilvánosságra is hozta. Az uralkodó az ítéletet hatévi várfogságra és vagyonelkobzásra változtatta.

12 Doboz ebben a korszakban a váli járásban fekvő puszta, majd 1861-ben Tabajdtól elkülönített kisközség, ahol a jegyzői teendőket a tanító látta el. A váli katolikus egyház fíliája, a református parókia helyben. 1897-ben területe 980 kat. hold, önálló pusztája: Doboz. A jegyző Babay Jenő, a bíró Dobozy István, a pénztárnok Érdy István. 1903-tól neve: Vértesdoboz.

13 A korszakban előforduló helynevek: Belső telkek, Alsó rét, Alád dűlő, Erdőhelyi, Erdőntúli, Felső erdőhelyi, Erdőaljai, Újhegyi, Középföld, Hegyaljai, Kenderföldi, Felső Első, Kishegyi, Pókamegi, Homoki, Gödöri, Kásafőző, Hegyoldali, Vadalmafai és Kertaljai dűlő.

14 A lakosság és a házak számának alakulása:

15 Év Lakosok Házak 1850 107 1851 400 — 1858 400 — 1863 560 110 1870 509 100 1873 — 109 1910 438 — A lakosság túlnyomórészt református, foglalkozását tekintve őstermelő (1910-ben: 193). 1860-ban a megyei bizottmány tagja volt Matkovich Tivadar, Csuthy Károly és Péter, Dobozy Dávid és Vörös Dániel. 1885-ben a bíró Szabó János, a törvénybíró S. Dobozy János, a pénztárnok László Sándor és a közgyám R. Dobozy János. 1888-ban a községi képviselő-testület virilistái között találjuk József főherceget, illetve képviselőjét, Libitsch Adolf jószágkormányzót. A községi elöljáróság: R. Dobozy István, Miklós Dániel, Ángyás Dániel és Szálai István. Doboz az alcsúti választókerülethez tartozott.

16 1851-ben a közbirtokosok között látjuk a Dobozy, Pázmándy, Dénes és Matkovich családot. 1853-ban 100, 1863-ban 112 közbirtokosról szólnak a források (legnagyobb birtokuk 30 hold). A korábbi birtokosok között említettük Sajnovics Mátyást. Ö a birtokrészét eladta a pázmándi Dienes családnak; ezt vette meg Dubinszky János, majd tőle József főherceg. Neki 1893-ban 391 kat. holdja volt, ebből 338 szántó.

17