Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Kállay István: Alcsútdoboz
jószágkormányzója 1896-ban könyvet írt „József főherceg alcsúti uradalmának rövid ismertetése 1 ' címmel. Az alcsúti kertben meghonosított fákról és cserjékről József főherceg is publikált. 90 1919 márciusában a dobozi és az ácsai lakosok földhaszonbérletet követeltek a főhercegi uradalomból. A doboziak 300, az acsaiak 1270 holdat kaptak, holdanként 28—30 koronáért. 97 A megyei küldöttek közreműködésével március 30-án választották meg a munkástanácsot. Tagjai: Jankovics György, Bencze Gyula, Józsa György, Rolli Péter, Böle István, Bátki János, Ottling János, Bese József, Kasza József, Izinger Károly, Rumpler Pál, Torma János, Kovács József, Czidei Lajos, Németh Gábor, Komáromi Gábor, Komáromi Ferenc, Pintér István, Nagy István, Sándor Dezső és Brunn Lajos. A 21 tagból 4 ipari, 9 mezőgazdasági munkás, 6 kisgazda, 2 szellemi munkás; a mezőgazdasági proletariátus csaknem 50%-ban szerepelt. Április 4-én megalakult a direktórium; elnöke Jankovics György, tagjai Pintér István és Brunn Lajos. A direktórium az „Alcsúti Munkástanács Intéző Bizottsága" feliratú pecsétet használta. 98 A váli járás április 13-án megválasztott Munkás-, Katona- és Földművestanács Intéző Bizottságába Alcsútról Jankovics György került be. Május elsejét Alcsúton a környező falvak (Etyek, Vértesdoboz, Tabajd) lakosságával együtt mintegy 2500-an ünnepelték. A lelkes hangulat felért egy népszavazással. Június utolsó hetében ellenséges megmozdulásokról érkeztek hírek a községből. A Fejér megyei Intéző Bizottság utolsó, 1919. augusztus 3-i ülésén Alcsútról részt vett Böle István. Ezt követően román megszállás következett: a Lovasberényben állomásozó román különítmény járőrözött Alcsúton. 99 A korszakban Alcsút a váli járásban fekvő nagyközség. 8131 kat. hold határral. Hozzá tartozott: Bányavölgy, Ginza, Göböljárás, Hatvan, Máriavölgy, Szentgyörgy és Vértpuszta. A községi közgyűlés 1944-ben egyhangúlag hozzájárult, mint „az egész lakosság régi óhajának teljesüléséhez", hogy a járási székhelyt Válból Bicskére helyezzék át. 100 1920-ban az esküdtek számát 4-ről 6-ra emelték. 1921-ben külön adóügyi állást szerveztek. A nagyközség 1920—1923 közti költségvetése a következőképpen alakult: 1920 1921 1922 1923 korona korona korona korona Kiadás 79 127 72 550 103 743 5621 Bevétel 42 236 14 420 16 976 2559 Hiány 36 891 58 130 86 767 3062 1924-ben a község kötelékébe való felvételi díjat 50 000 koronában állapította meg a képviselő-testület. Posta és távírda helyben volt, a személy- és teherforgalmat szolgáló vasútállomást 2 km műúton lehetett elérni. 1937-ben a főjegyző dr. Czövek András, a bíró Takács János. A csendőrőrs helyben volt, 101
