Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Kállay István: Alcsútdoboz
túszba, vagy az árendásokat kötelezzék a szolgálat (évi 80 nap robot) vállalására. 50 Az úrbérrendezésre 1768-ban került sor. Az urbárium szerint a község lakossága magyar, szabadon költöző. 11 egész, 20 32-ed telket, 43 telkes jobbágyot, 2 házas és 3 hazátlan zsellért írtak össze. Az egész telekhez 24 hold szántó és 12 hold rét járt. Az urbárium szerint az a jobbágy, akinek földjei a fél fertály földet nem érték el, csak kilencedet adott. Akárki mást ebben az esetben házas zsellérnek tekintettek. A község összes terhe a következő volt: 774 nap marhás, vagy 1549 gyalogrobot, 45 ft cenzus, 11 öl tűzifa, 71 font fonás, 23 kappan, 23 csirke és 139 tojás. A teljes úrbéres terület 519 hold volt. 51 A lakosság nem volt elégedett az urbáriummal, 1769-ben már a régi szerződést kérik vissza azzal a módosítással, hogy a nyolcad helyett kilencedet fizetnek. 52 1774—1775-ben a faluban 52 jobbágy, 12 zsellér, 2 lakos, 7 szolga, 2 szolgáló lakott összesen 69 házban. 53 1777-ből fennmaradt Ács József ispán számadása az uradalom bevételéről. Eszerint az 52 jobbágy fejenként 50 napot robotolt és összesen 100 ft cenzust fizetett. A 13 zsellér 2, a robot helyett 4—4 ft-ot fizetett, a többiek fejenként 18 napot robotoltak és összesen 19 ft cenzust fizettek. A 3 ház nélküli zsellér 12 napot robotolt. A 3 egész telkes árendátor fejenként 25 ft-ot, összesen 75 ft-ot fizetett. A bolt bérlője (a házbérrel együtt) 132 ft-ot adott. A mészárszék árendája 26 ft és 25 font faggyú. Minden házas jobbágy vagy bérlő 4 csirkét, 25 tojást és 1 ludat, minden fejőstehéntől 1 meszely vajat adott. A jobbágyság minden gabonából nyolcadot és a terméstől függően 2—3 peták sarlópénzt, a kukoricaföldek után 1—1 mérő kukoricát szolgáltatott az uraságnak. 54 A pálos rend megszüntetése (1786) körüli évekből pontos adataink vannak. Eszerint 1783-ban a lakosok 2882 nap robotot teljesítettek. Ebből szőlőmunkára 219, szénabetakarításra 252, aratásra 592, szántás-vetésre 134, sarjútakarításra 142 napot fordítottak. 55 A II. József-kori népességösszeírás szerint a faluban 96 házban 118 család lakott. Az egész népesség száma: 670, ebből többek között nő 329, nemes 42, jobbágy 54, zsellér 64, 1—12 éves gyerek 79, 13—17 éves 33 volt. 56 Az átadáskor 37 1/2 egész telket, 17 házas és 7 hazátlan zsellért írtak össze. Az uradalom összes bevétele 2408 ft 98 krajcár. Ez 43 mérő búzát, 114 mérő kétszerest, 100 mérő rozst, 50 mérő árpát, 279 mérő zabot, 60 mérő kukoricát, 900 fej káposztát, 200 font kendert, 223 cseber bort, 10 kas méhet jelentett. Az allodiális terület 194 hold, ebből 112 hold szántó, 74 hold rét és 8 hold szőlő. A birtokhoz tartozó épületek: uradalmi ház, hajdúk háza, présház és vendégfogadó. 57 1819-ben, amikor József nádor kapta meg az uradalmat, pontos leltárt készítettek. Eszerint a faluban 40 egész telken 64 jobbágy, 52 házas zsellér élt. 33 jobbágynak 3/4, 30 jobbágynak 2/4 és egynek 1/4 telke volt. Az uradalom területe 3336 hold volt, vendégfogadó, mészárszék, uradalmi ház, ispánház, hajdú- és erdészház tartozott hozzá. A kilencedből származó bevétel: 125 mérő búza, 150 mérő kétszeres, 29 mérő rozs, 109 mérő zab, 79 vödör fehér és 39 piros bor. Az allodiális szántóból 234 holdat a jobbágyok, 119 holdat az uradalom művelt. A teljes bevétel: 3822 ft 19 krajcár. 58
