Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

kezetnek tehát együttmaradt egy szilárd magja, amely köré 1957-ben, 1958-ban újabb családok kapcsolódtak. 1958-ban már 548 kat. holdon 42 alapi család gazdálkodott, s a tagok száma 51 volt. A növekedés egy esztendő alatt ugyan lassú volt, de az állami tartalékterületekkel a tsz földállománya megnőtt. Ekkor már 825 kat. holdon gazdálkodik 49 család. A szövetkezet valamennyi földterületét megművelte. Állatállománya ekkor elég kevés, de ez az 1956-os bizonytalan állapotokkal hozható összefüggésbe. 1958-ban 43 szarvasmarhát, 22 lovat és 255 sertést tartottak, és ez egy esztendő alatt nemigen emelkedett.

202 Ezek az évek a kisbirtokos parasztság működésének utolsó időszakát jelentik. A beszolgáltatás, azután különböző állami terhek megszűnésével a kisüzemi gazdaságok gyorsan emelkedtek. A mezőgazdasági termékek konjunktúrája folytán ezek a kisüzemek szépen jövedelmeztek. Néhány év alatt kiheverték, illetve felszámolták az 1956 előtti hibás agrárpolitika következményeit, A szövetkezet mellett a kisbirtokosok is eredményesen dolgoztak, a gazdák szorgalma, tettvágya ezekben az években szinte csodálni való volt. Pedig a földművestársadalom rétegezettsége Alapon is gondokat okozott. A törpebirtokosok alkották a kisbirtokosok 49'%-át, míg a kisbirtok 38%-át, a paraszti középbirtok pedig 13%-ot tett ki.

203 A felszabadulás után csak az 1956-ot követő esztendők kedveztek igazán a kisüzemi gazdálkodásnak. Nincs ekkor semmiféle gazdasági kötöttség, ami korlátozta volna a kisbirtok termelését. Most adódott lehetőség az állattenyésztés felvirágoztatására is, hiszen ekkor 1075 kat. hold legelőjük volt. 1959-ben már elég magasra nőtt az állatállomány: 395 ló, 815 szarvasmarha és 3388 sertés volt a községben. Kat, holdanként tehát 9 szarvasmarha jutott az alapi földterületekre.

20

'

1 A vagyoni elkülönülésnek, a földműves társadalom nivellálódásának ezek az évek igen kedveztek. Ez azonban a szocialista társadalom viszonyai között — a szorgalom és több termelés ellenére — sem engedhető meg. így került sor a falu egész földműves rétegének szövetkezetesítésére. A helyi államhatalmat a tanács testesítette meg. A községi tanács és végrehajtó bizottsága 1950. október 27-én alakult. A tanács 40 taggal jött létre. Lényegében minden olyan személy tanácstag lett, aki 1948 óta a képviselő-testületben, a Nemzeti Bizottságban már működött. A tanács végrehajtó bizottságát Magyar Ferenc, Klózer Józsefné, Kiss Ernő, Ökrös István, Lepsényi Józsefné, Cseh András, Lengyel András alkották, akik közül Magyar Ferenc az elnöki, Kiss Ernő a titkári funkciót kapta. A végrehajtó bizottsági üléseken rendszeresen megjelent az MDP községi szervezetének titkára is. A tanácsválasztások után ezt a funkciót Kiss János látta el.

205 A tanácsvezetésben több alkalommal volt változás már az első években. Magyar Ferencet az elnöki tisztségben 1952. március 10-én Atalai József követte, azután Bognár András, majd Havarik Mihály következett, aki 1957. július 20-ig vezette a községi tanácsot. E napon Bodoki Jánost választották a tanács elnökévé. 1973-ban a községben 1786 főnek volt választójoga. Ebben az esztendőben 36 községi tanácstagot választottak. A tanács végrehajtó bizottságába Bauer Mihályt, Emecz Aurélt, Szummer Györgyöt, Vasvári Lászlót, Zuppon Ferencet, Morvái Pált és Lengyel Andrást jelölték. Elnök a korábban is ezt a tisztséget ellátó Bauer Mihály, titkár pedig Matolcsi Istvánné lett.

20ü 1977. április 1-i hatállyal Alap közös tanácsú községgé lett: Alsószentiván közigazgatási ügyeit ezután Alapról intézik. Székhelyközséggé történt kijelölése mindenképpen a fejlődés irá-