Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Kállay István: Aba
Ezért feljelentették, a megyei börtönbe vetették. Végül is 1764-ben, József római királlyá választása alkalmából, kegyelmet kapott. 153 Az abai református egyházközség a dunamelléki egyházkerület vértesaljai egyházmegyéjéhez tartozott. 154 A katolikusok száma kevesebb volt. 1693-ban a fehérvári prépostnak fizették a tizedet. 155 Az 1745. évi összeírás 179 katolikusról beszél. 150 A falut a 18. század első felében a fehérvári ferences misszió pasztorálja. 1747-ben kezdik el a Szentháromság-templom építését, mely kívülről háromszögletű, belülről kerek, kupolás szentélyrésszel, értékes barokk műemlék. 1754-től állandó helyben lakó lelkésze van (az anyakönyvezés is ekkor kezdődött). 1773-tól egyházmegyei lelkészség. 157 Egy 1764. évi jelentés a templomról azt írja, hogy ,,messze földről jönnek megcsodálni". 158 A József-kori felmérés is megemlékezik a „háromszögletű templomról". 159 R. kat. plébánia 1787-ben létesült Báránd, Kajtor, Bőgöd, Pötöle és Szentiván filiálékkal. A kegyúr a Vallásalap és más földesurak voltak. 160 Iskoláról az első adatok az 1770-es évekből származnak. 1770-ben a református tanító Kováts József, a katolikus Kováts János volt. Előbbinek 70, utóbbinak 6 tanítványa volt. 161 A tanító fizetése fele volt, mint a lelkészé. 1841-ben a katolikus iskolába télen 50, nyáron 12 gyerek járt. Az iskolaépület rossz állapotban volt: sötét, alacsony, padlózatlan és egészségtélen. A fűtésre valót a gyerekek hordták naponta, a tanszerekről a szülők gondoskodtak. Csorbíts Márton tanító képzettség nélkül már 30. esztendeje tanított az iskolában. Jövedelme: minden házaspártól kapott egy véka, azaz évente 25 pozsonyi mérő rozsot. Minden pártól 5 garast, a vallásalaptól 50 ft-ot, a községtől egy öl fát. Fél telke is volt, melyet a hívek műveltek. Tanított betűvetést, írást, olvasást, imádságokat, számvetést, hittant és szenthistóriát. 162 A református iskolába télen 130, nyáron 102 gyerek járt. A két tanteremből álló iskolaépület tágas, világos és egészséges. Fűtésről, tanszerekről a szülők gondoskodtak. A tanító, Sarkadi Nagy Zsigmond, a debreceni főiskolát végezte. Két egymás utáni évben elnyerte a legjobb tanítónak kijáró jutalmat. Jövedelme: a földesúrtól fél telek, melyet maga művelt. Az egyházközségtől 50 vft-ot, 30 pozsonyi mérő őszi és tavaszi gabonát, 50 font húst, 50 font sót, 10 font faggyút, két öl fát, 4 icce vajat kapott. Minden gyerek után egy véka tavaszi gabonát és 5 garast. A segédtanító 50 vft-ot kapott és kosztot Szűcs táblabíró alapítványából; ugyaninnen 20 szegényebb tanuló tanításáért külön 30 ezüst krajcárt. Tanított: betűvetést, írást, olvasást, számvetést, imádságokat, Heidelbergi Kátét, szenthistóriát, a vallás históriáját, éneklést, szavalást, a természet tudományát, Magyarország történetét, földleírást, egészségtudományt, folyamodó és kötelező levelek írásmódját. A tanítás magyar nyelven folyt. 163 Az 1848-as év eseményeiből az abaiak is kivették a részüket. Az április 1-i összeírás szerint 183 nemzetőr került ki közülük. 164 A megyei választmány tagjai lettek: Arany Péter és Sándor, Mészöly Sándor, Sárközy Zsigmond, Szántó Gábor segédlelkész, a bíró és a jegyző. 165 1848. szeptember 28-án Szűcs Gedeon abai nemzetőrségi parancsnok két gyanús egyént Seregélyesre küldött, mert náluk horvát proklamációt talált. 166 Ugyanaznap az abai bíró (Varga Imre) ezt jelentette Zlinszky Istvánnak, a megye első alispánjának: „ . . . az ellenség szeptember 26-án
