Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
Karger ezredes egy-egy huszárosztagot Csákvár és Gánt környékére vezényelt. Ezek a hadmozdulatok zajlottak le a feldunai hadtest bal szárnyán, amikor Perczel megérkezett Kisbér—Bakonysárkány térségébe. Görgey a következő napon Bicskére vonult, és a visszavonulás arra késztette Perczel hadtestét, hogy Mórra vonuljon. Horváth őrnagy előbb Ondódon, majd a Mórról Székesfehérvárra vezető úton Bodajk körzetében helyezkedett el. A Karger-dandár Görgey parancsára Csákvárra vonult. Hadállásait Kozma, Kőhányáspuszta és Kápolnapuszta térségében foglalta el. Őrjáratait pedig Csákberénybe rendelte. A Karger ezredesnek küldött diszpozícióval egyidőben meghatározta a dandár további visszavonulásának útvonalát is. Abban az esetben, ha az ellenséggel megvívott ütközet után a dandárt az osztrák erők állásaik feladására kényszerítenek, Csákvárról Ácsán, Válón és Tárnokon át Tétényre meneteljen. Ugyanekkor arról is értesítette Kargert, hogy a Perczel-hadtest már Móron tartózkodik. 2 '' 1 1848 decemberének utolsó napjaiban a megye északi része hadszíntérré vált, s a magyar hadseregtől mind gyakrabban érkeztek az utasítások A feldunai és a Perczel-hadtest élelmezése, ellátása nagyban megnövelte a város terheit. Az ideiglenes bizottmány, hogy zökkenőmentessé legye a seregek ellátását: a hús, kenyér, zab, széna, szalma, fa és bor kiadására választmányokat nevezett ki. A beszállásolás rendjének kidolgozásával a kapitányi hivatalt bízta meg. A sokszor egymásnak ellentmondó utasítások megnehezítették a város vezetőinek teendőit. A Perczel-hadtest hadtápfőnöke — Lukácsi Sándor — felszólította a várost, készüljenek fel arra is, hogy a tábornok hadtestével Mórról Fehérvárra vonul. Hasonló tartalmú jelentést küldött a megye első alispánja a Honvédelmi Bizottmányhoz: ,,Perczel tábornok seregével. . . Fehérvárra fog jönni." 2 '' 2 Az ideiglenes bizottmány megtette a szükséges intézkedéseket: naponta 9000 kenyér-, 1600 zab- és 1100 szénarészlet kiadására adott utasítást. Lukácsi rendeletével egyidőben a feldunai hadtest élelmezési biztosa — Ámon Ferenc — is arra kötelezte a várost, hogy 10 000 kenyérrészietet szállítsanak Alcsútra. Ámon rendeletét természetesen maradéktalanul teljesíteni nem tudták, s a polgárság terheinek csökkentése érdekében a megyebizottmányhoz fordultak segítségért: a falvakban süttessenek kenyeret, s így járuljanak hozzá a seregek élelmezéséhez. Perczel utasítására Székesfehérvárra érkezett az a 2000 honvéd felszerelését tartalmazó szállítmány — a puskák és szuronyok kivételével —, amely a Szekulits-dandár felszerelését volt hivatott biztosítani. A dandár december 29-én már Palotán állomásozott, s Szekulits arról értesítette az ideiglenes bizottmányt, hogy legkésőbb (!) december 30-án bevonul a városba, addig is a város felügyeljen „gatyás, bocskoros" zászlóaljainak ruházatára és egyéb eszközeire. Feltehetően a Szekulits-dandárral való egyesülés vezérelte Perczeit abban, hogy a móri úton Fehérvárra vonuljon. Annak, hogy mégsem vonult a városba, az az elsődleges magyarázata, nem akart túlságosan elszakadni — és így elszigetelődni — a feldunai hadtesttől, hanem követte Görgey december 27-i útmutatását. Űgy döntött, hogy Lovasberényen át Martonvásárra vonul, és a Baracska környéki magaslatokon foglalja el védelmi állásait. A visszavonulás tov.ábbi útvonalának menettervét az is igazolja, hogy a Mórra szállítandó élelmiszereket és Pestről a városba érkezett lőszereket Lovasberénybe rendelte.' X] Perczel már egységeinek visszavonu-
