Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

végrehajtott támadásuk meglepte a horvátokat, s azok futásban kerestek menedéket. 196 A gyors akció bebizonyította a kisebb csapattestek ellen szervezetten végrehajtott támadás sikerét, s a parasztokban megérlelte az ellenállás tudatos vállalását. Korábban a rémület még cselekvésképtelenné tette őket, most az otthon, a helység feldúlása láttán a kaszát kiegyenesítők tábora megnövekedett. E folyamat figyelhető meg a megye északkeleti területén is, ahol Vigyázó Ferenc, a zalai nemzetőrök parancsnoka szer­vezte az ellenállást. Zala megye tapolcai járásának önkéntesei Palotán át Sárkeresztes, Pátka, Nadap térségébe akartak vonulni, azonban Csórón arról értesültek, hogy Jellasics Sárkeresztest megszállva tartja. Vigyázó menettervét megváltoztatta, s Iszkaszentgyörgyön át Magyaralmásra vo­nult, nagy ívben megkerülte Sárkeresztest. Az említett útvonalon egy — a horvátok élelmezésére szánt — kenyérszállítmányt lefoglalt, az előfogato­kat visszaparancsolta. Szeptember 29-én Vigyázó előőrse élén Sárkeresz­tesre merészkedett. A falu bírája a kenyereket már kocsikra rakatta, a „rablók számára megrendelt zabot" az uradalom majorjába szállíttatta. A nemzetőrök megakadályozták az élelem elszállítását, a zab egy részét lefoglalták, a kenyereket a zászlóalj élelmezésére Magyaralmásra rendel­ték. 19 ' Zala megye önkéntesei Magyaralmás és környéke népét megmentet­ték a pusztulástól, fegyverbe szólították a férfiakat. Vigyázó Ferenc tilta­kozott a megyebizottmány eljárása ellen, nem helyeselte Jellasics seregé­nek élelmezését és előfogatokkal történő ellátását. A bizottmány jegyző­könyvben rögzítette: a kenyerek beszállítását, a „forspontozást" ne akadá­lyozzák, mert el akarják kerülni a horvát sereg megtorlását. 198 Székesfehérváron főként a külvárosok lakóit sanyargatták Jellasics katonái, a borospincéket feltörték, a lakásokat kifosztották. Nem kímélték meg a kereskedők üzlethelyiségeit sem. A városi bizottmány tagjai nem emeltek panaszt; egy lefoglalt üzlet feltörésekor meg is fogalmazták: ,,. . . az erőszaknak ellenállni nem lehet, törvényes intézkedést nem tehet­nek." 199 Szervezett ellenállásra még nem került sor, de a polgárok, ahol csak tehették, megölték az egyedül vagy kisebb csoportokban fosztogató horvátokat. Székesfehérvár lakosságának fokozódó ellenállása nyugtalan­sággal töltötte el a megszállókat. Neustádter tábornok irányította a fegy­verek összeszedését. Háromszáz szerezsán megszállta és átkutatta a város­házát. Lefegyverezték a hajdúkat is, az elrejtett fegyvereket (240 lőfegy­vert) lefoglalták, és megtalálták a zalai önkéntesek által hátrahagyott 8 q ónt és 65 font lőport. Az árvapénztárban elrejtett 3 láda lőszer is a horvá­tok „hadizsákmánya" lett. Neustádter házkutatást rendelt el. Közel 800 szerezsán várt bevetésre, hogy a polgároknál elrejtett fegyvereket felku­tassa. A megtorlástól félő lakosság nagy mennyiségű fegyvert adott le a városháza udvarán. A lefoglalt fegyvereket — jórészt vadászpuskák — azonnal kiosztották az osztrák—horvát sereg martalócai között. 201 ' Szeptember 27-én a megyeházát is megszállták.A császári tábornok vezette az akciót, a bizottmány és a tisztikar tagjait foglyoknak nyilvání­totta. Ekkor tűnt fel a megyeházán Zichy Ödön (Eugen). Neustádter tábor­nokkal karöltve érkezett, a horvát tisztek pedig főispán úrnak szólították. A megye volt adminisztrátora rendszeresen jelen volt a bizottmány ülésein is, igaz a határozatokat nem befolyásolta. Azt megtették helyette az osztrák és horvát tisztek. Kovasevics kapitány 60 000 kenyérrészietet követelt; a megye erőforrásait meghaladó élelmezési követelések mérséklését Zichy

Next

/
Oldalképek
Tartalom