Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
alig megoldható feladatok elé állította a megyét. Az önkéntesek felszerelésére kivetett rendkívüli adó behajtását nem tudták realizálni. Kölcsön felvételét, a megyei pénztárak felhasználását határozták el, s a pénzügyminisztérium támogatását is sürgették. Kossuth engedélyezte a „haza oltárára" gyűjtött 1500 Ft ideiglenes felhasználását, a fehérvári káptalan pedig 3000 Ft kölcsönnel segítette a pénzügyi zavarokkal küzdő bizottmányt. 159 Boross Mihály, az önkéntesekre Ügyelő Bizottmány tagja, a tornyosuló problémák láttán megállapította: ..Tenni tehát, és pedig mielébb tenni kötelességünk, mert minden elszalasztott perc hátráltatván ügyeinket, s előmozdítása az ellenség ügyének". 100 A nemzetőrség szervezése során tapasztalt hiányosságokat most napok alatt nem lehetett kiküszöbölni; a fegyverek beszerzésére nem fordítottak gondot, a felfegyverzést politikai szempontokból tudatosan hátráltatták. Batthyány utasításának végrehajtása ilyen viszonyok közepette csak lassan haladt előre. Küldötteik nem tudtak Pesten fegyvereket vásárolni. Triesch bécsi és Erjamz (?) karintiai puskaműves ígéretet tett 500 fegyver szállítására. 101 Fehérvári mesterek vállalták a felszereléshez elengedhetetlenül szükséges eszközök, ruházat elkészítését. A kézműiparosok jelentős megrendeléshez jutottak, nemcsak a megye, de a város önkénteseinek felszerelését is elősegítették. Székesfehérváron az önkéntesek mobilizációját Csányi utasítására gyorsították meg. Augusztus 21-én már arra szólította fel a tanácsot, hogy Marcaliba rendelje az önkénteseket. Felszerelésük és kiképzésük azonban még nem érte el azt a fokot, hogy táborba indulhassanak, s létszámuk sem volt elegendő. A toborzást megismételték, augusztus 23-ig csak 200-an jelentkeztek fegyveres szolgálatra. Létszámuk hamarosan 300 főre gyarapodott. Gyors ütemben végezték az alaki és lőgyakorlatokat, hogy a hónap végén a Délvidékre vonulhassanak. Kállinger városi mérnök és Bácsy Sándor felsővárosi tanító is csatlakozott az önkéntesekhez. Augusztus 29-én 218 felfegyverzett önkéntes sorakozott fel a városháza udvarán. A magisztrátus szemlét tartott, felszerelésüket ellenőrizte, Say főorvos pedig a szükséges egészségügyi vizsgálatokat végezte el. Másnap reggel 5 órakor a laktanya udvarán sorakoztak fel, majd a megyetéren Hadhalmy (Haáder) polgármester feleskette a város hadba vonuló önkénteseit. Farkas Ferenc felszentelte zászlójukat, s lelkesítő beszéde után kocsikon Lepsényig szállították a két századot. Lepsény határában Fodor Lajos Veszprém megyei szolgabíró üdvözölte a fehérváriakat, akik még aznap Siófokra érkeztek. 1 '' 2 Székesfehérvár tehát augusztus végén táborba szállította önkénteseit, s hozzákezdett a sorozás előkészítéséhez is. Nagy Ferenc főhadnagy szabadcsapat szervezését kezdte meg a városban. A hadügyminiszter végül is Zuber Antalt nevezte ki a nemzetőrök őrnagyává." 0 A megye az előkészületek befejezése után szeptember 7-től fogadta a városi laktanyában az önkénteseket. Csákvár önkéntesei azonnal napidíjukért jelentkeztek, többen nem teljesítették a parancsot, nem vonultak be Székesfehérvárra. A „felfogadottak" sok esetben hiányos ruházatban, „pőre ingben és gatyában" jelentek meg. Az Önkéntesekre Ügyelő Bizottmány felhívása eredménytelennek bizonyult, mert a megyének kellett ruházattal ellátnia az önkéntesek jelentős részét. Ferdinánd őrnagy sürgette az elkészült köpenyek kiosztását, a betegekhez, gyengélkedőkhöz orvost rendelt. Szeptember közepéig a mobilizáció ügye azzal haladta meg