Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

a közeljövőben nem dönt, újabb törvényszéki bírák választására kerül sor. Azt is meghatározták, hogy a törvényszék ülésein az elnök (a másodalispán) a „törvényes bizonyság" (a tiszti főügyész vagy helyettese) és 4 bíró vegyen részt. 110 A szolgabírák harmadnaponként váltották egymást az üléseken, s a megyei törvényszék segédhatóságai voltak esküdttársaikkal együtt abban az értelemben is, hogy az utasításokat és az előzetes tanúkihallgatásokat végrehajtották s az ún. „tényleírásokat" a törvényszék ülésein ismertették. Ugyancsak az ő feladatuk volt az úriszékek előtt már tárgyalt, de még be nem fejezett perek, fellebviteli ügyek jegyzékének elkészítése. Ily módon a törvényszék és az ügyészi hivatal is felmérhette az igazságszolgáltatásra váró feladatok mennyiségét. A járási tisztikar tagjaira a közigazgatás szervezetében is jelentős feladatok hárultak. Az előzőkben már utaltunk arra, hogy a kerületi csendválasztmányokban, az ideiglenes választmány deputációiban, majd a megyei bizottmány tanácskozásain vettek részt, s kerületeik mindennapos problémáinak megoldásában csupán esküdtársuk volt segítségükre. A megye közigazgatásának vezetői a szolgabírói feladatok körültekintő, határozott ellátásának feltételeit azáltal vélték megteremthetőnek, ha a kerületek igen aránytalan felosztását módosítják. Arra is volt példa, hogy az egyik kerülethez 18, a másikhoz csak 3 falu tartozott. A bizottmány is hozzájárult a járások beosztásának módosításához. Az új szolgabírói kerületek kialakításánál figyelembe vették a népességi viszonyokat, a községek és a puszták földrajzi fekvését. így 1848 augusztusában a sármelléki járást 6, a csákvárit 5, a bicskeit 4 szolgabírói kerületre osztották fel.

111 A közigazgatás és az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelését célzó megyebizottmányi intézkedéseket igen pozitívan értékelhetjük még akkor is, ha azok egy részét az áprilisi törvények diktálták. A vezető szerephez jutott liberális kisbirtokos nemesség azonban nemcsak határozatokra ösztönözte a bizottmányt, hanem a forradalom kirobbanásától a bizottmány megalakulásáig eltelt időszakban a központi tisztikar tevékenységének felülvizsgálatára is. így került sor a kisgyűléseken már kihirdetett miniszterelnöki és belügyminiszteri rendeletek felolvasására, s a végrehajtásuk érdekében tett intézkedések ismertetésére. A határozatokat, a tisztikar vezetőinek rendelkezéseit a bizottmány jóváhagyta, mégsem mondhatjuk, hogy az ellentétek az alispáni hivatal vezetői és a bizottmány valóban forradalmi szellemű tagjai között megszűntek. Székesfehérvárott április közepén kezdték meg a szabad királyi városok rendezéséről szóló törvénycikk végrehajtását. Haáder Pál és König József országgyűlési követek népgyűlésen olvasták fel jelentésüket, majd a szentesített törvények publikálására került sor. A népgyűlés határozata értelmében két főből álló küldöttség vitte a felelős minisztériumba a város üdvözletét.

11

' A tanács április 18-át követően üléseit a nyilvánosság előtt tartotta, e határozat az 1848:23. te. hatását tükrözte. A tisztújítást megelőző hetekben az adminisztráció vezetőinek ismét szembe kellett nézniük a város gazdasági és kereskedelmi életé megbénító pénzügyi válsággal. Az ezüstpénzt a patríciusok felvásárolták, a lakosság szegény rétegeihez tartozók ,,az élet legszükségesebb cikkeit" sem tudták megvásárolni. A tanács az elégedetlenség következtében jelentkező zavargások megelőzését tartotta fontosnak. De a 8000 forint értékben beváltott