Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

iá. Hogy pedig a tilalmakat minél biztosabban érvényre lehessen juttatni, különösen arra ügyeljenek a nép kihágásai közül a falusi bírák, hogy nem eszi-e közülök valaki a dög által elpusztult barmok és aprójószágok húsát, mely dögöket az érvényben lévő rendelkezések értelmében el kell földelni. Ha valakit rajta érnének, büntessék 24 pálcaütéssel és a visszaesőkre ahányszor, annyiszor osszanak ki egy havi börtönt kenyéren és vízen. És mivel az is ismeretes mindenki előtt, hogy nem csak a cigányok, hanem a csordások és pásztorok is megeszik a dög húsát, tehát nekik is meg kell azt tiltani. 19. Az 1772. november 23-i jóságos királyi rendelkezés súlyos figyelmeztetés terhe alatt megtiltja az új parasztoknak, hogy az eddigi nyelvüket használják, hanem csak azt, amit abban a helységben használnak, ahol laknak. 20. Nem különben el kell tőlük venni ezen jóságos királyi rendelkezés értelmében a gyermekeiket, mihelyt négy éves korukat betöltik és nevelésre a oarasztokhoz kell adni. 21. Hogy megelőzzék azokat a bajokat, melyek a futó, váltakozó, továbbá so'k embernek szabados együttéléséből fakadni szoktak, egyenesen tilos egyik zsellérnek a másiknál munkálkodni avagy cigány jobbágynak cigány szolgát tartani. 22. Csak a valódi koldusoknak van megengedve, hogy házról házra járva vagy a templom küszöbénél, a paplak bejáratánál kolduljanak. 23. Családnevüket megváltoztatni ne merészeljék, hanem változatlanul tartsák meg a felvett nevet és a gyermekek is szüleik nevét használják. 24. Fordítsanak arra is figyelmet, hogy megtiltsák nekik egyik megyéből a másikba átjárni, miáltal megszakítják a gonosz érintkezés fonalát a más hasonlókkal. Ennek elősegítésére nem lesz céltalan, ha az uradalmi tisztek és más effélék számára kötelező lesz, hogy ne engedjék őket lovaikkal vásárra menni, ne jelöljék őket bírónak, hogy külön községet alkothassanak. 25. A jóságos királyi rendelkezés szerint őket egyenkint kell szétosztani az uradalmak között, hogy ne lehessen közöttük társulás és támasszanak minden oldalról akadályokat a köztük való veszedelmes kereskedésnek. 26. Ö szent királyi felsége annak idején rendeletileg intézkedett, hogy az ezen népből való katonákat ne szabadságolják ezredeiktől. 27. (Ez a pont hiányzik az intimátumból.) 28. Mivel azt is javasolták, hogy a kovácsmesterséget csak azoknak legyen szabad gyakorolni, kiknek a szolgabírák járásaikba a köz érdekében megengedik, a zenélést pedig a zeneszerszámok kötelező elkobzása és összetöretése mellett egyenesen tiltsák meg, ő szent királyi felsége jóságosan figyelmeztetni kívánja a járások szolgabíráit, hogy a zenélést csak azoknak engedélyezzék, kik jobbágyok vagy mesteremberek és szükséges és nem vándorló kovácsmesterséget folytatnak, útlevelet is csak ilyeneknek adjanak. 29. Hogy pedig azoknak az új parasztoknak, akik egyedül avégből vállaltak jobbágyi telket, hogy annak színe alatt ide-oda csavaroghassanak és a szomszédos helységeket bejárhassák, ez ideig űzött ezen csalárdságukat és hamisságukat megakadályozni lehessen, ő szent királyi felsége legkegyelmesebben azt akarja, hogy az így felvállalt telkeket tartoznak maguk vagy családtagjaikkal együtt megművelni, és ne merészeljenek másnak bérbeadni 24 pálcaütés és jobbágytelkük, valamint a belőle eredő összes javaik elvesztésének terhe alatt. 30. A távollakóknak, valamint akik a szomszéd utcákban laknak, gyülekezését, lakomázását, mulatozását és a cigány nyelv használatát 24 pálcákkal szigorúan meg kell akadályozni. 31. Ne lakjanak egy csomóban, egy szobában, házaikat új mód szerint falazzák, és ahol lehet, a parasztok házai között, felhúzott falú házak építésére szorítsák őket. 32. Ami azon javaslatokat illeti, hogy a jövőben csak azoknak engedjék meg) a házasságkötést, aki saját megművelésre jobbágytelket vállal vagy belép egy céhbe, továbbá szigorúan tilos legyen a cigánynak a cigánytörzsből házasodni vagy cigányleányt cigánylegényhez adni feleségül, a jövőre nézve szigorúan tilos lesfc, hogy a cigánylegény cigánytörzsbeli leányt vegyen el, vagyis hogy a cigányok összeházasodni ne merészkedjenek, miért is 33. a cigánygyermekek szétosztásánál azt kell érteni, hogy úgy a fiú, mint a leánygyermekeket negyedik évüktől fogva tíz éves koruk betöltéséig a parasztok tartják az említett bér ellenében, azután pedig mint ostoros gyermekeket alkalmazzák, annyi évig szolgál, mint ahány évig őt tartották, minden bér nélkül ugyanazon parasztnál. Ha pedig valamelyiket alkalmasnak találnák iparosnak, tizedik éve