Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

Jegyzetek 1 Hazánk s a Külföld 1869. évf. 674. Szántay Aladár: A cigányok magyarországi történetei. 2 Liszt Ferenc: A cigányokról és a cigányok zenéjéről. Pest 1861. 5. :! Ethnographia 1890. évf. 164. Cs. D.: A magyarországi cigányság történetéhez. * Colocci, Adriano: Gli Zingari. Torino 1889. 26. 5 Vaux de Foletier, Francois: Mille ans d' histoire des tsiganes. Paris 1975. 20. fi Grellmann, Heinrich Gottlieb Moritz: Ein historischer Versuch über die Zigeuner. _ Göttingen 1797. 281. 7 Enessey György: A tzigán nemzetek igazi eredete. Komárom 1798. 24. 8 Élet és Tudomány 1969. évf. 1454. Vekerdi József. 9 Új Magyar Múzeum (Kassa) 1943. 1. füzet. Szentkirályi Zsigmond: A cigány kérdés; Vekerdi József: A cigány népmese. 251. 10 Vasárnapi Újság 1878. évf. 743. A cigányok eredete és vándorlása. 11 Etnographische Mitteilungen aus Ungarn I. Jahrgang. II. Heft. Seite 391. Herrmann, Anton: Klein Egypten. 12 Pott, A. F.: Die Zigeuner in Europe und Asien. Halle 1844. 32. 13 de Vauv i.m. 40. v> Hopf, Kari: Die Einvanderung der Zigeuner in Europe. Gotha 1870. 24. '"' Hopf i.m. 9. 1,i de Vaux i.m. 39. 17 Hopf i.m. 18. 18 de Vaux i.m. 39. 19 Hopf i.m. 12. 2,1 Hopf i.m. 11. Az argoszi öbölben fekvő Nauplion városában Octaviano Bruno velencei helytartó 1398-ban Jánosnak, az ottani cigányok főnökének katonai szolgálatokért korábban kapott kiváltságait megerősítette. 21 de Vaux i.m. 38. 22 de Vaux i.m. 38. 23 Hopf i.m. 14. Harf leírása szerint: „...hátulsó külvárosában sok meztelen ember lakik sással fedett házakban, jó 300 család, kiket cigányoknak neveznek, miként mi az egyiptomi pogányainkat nevezzük, akik nálunk kóborolnak. Itt e nép mindenféle ipart űz: cipők készítését, foltozását és kovácsmesterséget. Ez igen különösen történik. Az üllő a földön van. Az ember, miként nálunk a szabó, előtte ül. A felesége is a földön ül. Kettejük között van a tűz. Amellett van két bőrzsák, mint a duda, végük a földben a tűz felé van fordítva. Miközben most az asszony fon, némelykor az egyik zsákot felemeli a földről és visszadobja, ezáltal a földön át szelet ád a tűznek, úgyhogy annál a férje kovácsolhat. Ezen nép az Egyiptomnak nevezett országrészből ered, mely mintegy negyven mérföldre van Medontól. Ezelőtt hatvan évvel (1436-ban) foglalta el a török szultán azt a vidéket, melynek következtében e népnek grófjai és urai, akik nem akartak a szultánnak meghódolni, Rómába menekültek a mi atyánkhoz, és tőle segedelmet és vigasztalást kértek. Adott is nekik ajánlólevelet a római császárhoz és minden uralkodó birodalmi herceghez, hogy adjanak nekik segítséget, mivel őket krisztusi hitük miatt zavarják el. Habár ők a levelet minden uralkodónak bemutatták, mégsem találtak otthonra sehol. Így pusztultak el nyomorban, a levelek pedig szolgáikra és gyermekeikre maradtak, akik még ma is kóborolnak az országokban és Egyiptomból valóknak mondják magukat. Ez pedig hazugság, mivel szüleik a Gyppe vidékéről származnak és cigányoknak nevezték őket is. Az nincs olyan messze Köln városáltól, mint amennyire távol van Egyiptomtól. Ezek a kóborlók azonban gonosz fickók és kikémlelik az országokat." 2

'' Kogalniceanu, Michail Casca: Skitze einer Geschichte der Zigeuner. Stuttgart 1840. 5. 2:

' de Vaux i.m. 38. 211 Arnold, Hermann: Die Zigeuner. Ölten 1963. 33. 27 Colocci i.m. 52. 2S Grellmann i.m. 209. 2:1 Colocci i.m. 53. !,) Kogalniceanu i.m. 8.