Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

nét. Ezzel szép nagy illemtudással letette a két nagy bankót az asztalra és az ajtó mögé lapult. Nem úgy a Piroska! Hintázó léptekkel ment a hajdú nép parancsnoka elé és egy négyrétű keszkenőbe hajtott írást vett elő. Pár sor az egész, de oda nem adná egy királyságért. Azon a kis papíroson pedig az áll: Kolompár Piroska, ha Alcsúton vagyok, mindenkor eresztessék be hozzám. József főherceg. Erre már nagyot nézett a kapitány. Nagy úr ez a vajda. A famíliáját egy fenséges úr protegálja. Hej, ha neki ilyen magas pártfogója volna! Meg is jött a sok ezüst cifraság. A vajda felöltötte az ezüst rámás lajbit, kezébe vette a cigány-jogart, úgy sétáltatta meg a szép Piroskáját."

194 A következő cikk már József főherceg nászajándéka cím alatt azt adja tudtunkra, hogy „lakodalmat fognak ülni az alcsúti és lajosfalvi cigányok. Az új öltözéket a legmagasabb főhercegtől kapta a násznép, mégpedig 12 pár pompás piros csizmát, 12 vég pargetot és nagy mennyiségben piros kendőt. A vaj dáné, Kolompár György hites felesége, a vőlegény Kolompár József 16 éves, menyasszonya Rafael Marcsa alcsúti lakos 15 éves, eddig Alcsúton répát szedett."

100 A másik székesfehérvári lap egy hónappal később így írt Az alcsúti vajda című cikkében: „. . . kevés ember tudja, hogy Alcsútnak most tulajdonképpen két ura van. József főherceg az egyik, a másik Kolompár Gyurka. Kolompár Gyurka uraságának igen érdekes a története. József főherceg, aki régebben foglalkozik ilyen komolyan a kóbor cigányok letelepítésének kérdésével, próbaképpen hatvani pusztáján letelepített 60 cigánycsaládot. Alcsút mellett, összesen mintegy 220 lelket. A telepítés sikerült, a cigányok szépen beleszoktak a földmívelő életbe és lassan egészen rendes emberek lesznek. A főherceg, hogy jobban együtt tartsa a cigánytelepet, megtette kedvükért azt is, hogy mint földesúr, elismerte vajdájukat. Ez a vajda Kolompár Gyurka, tizennyolc esztendős pompás szál legény, tökéletes cigány típusú, hogy fösteni való. A főherceg kegyelméből ugyancsak ragyog a dolmányán a sok ezüst gomb, meg még egy nagyobb a botja végén, melyet nagy méltósággal szokott magával hordani, ha hivatalos dolgokban jár. Mert van hivatalos dolga is az alcsúti vajdának. A főherceg rábízta a pusztán letelepített cigányok rendbetartását. Kolompár Gyurka mindennap köteles igazságot tenni a cigányok között, felügyelni, vajon hű népe teljesíti-e szorgalmasan a szántást, vetést, répaszedést, vajon a kis morék nem mászkálnak-e idegen ösvényeken, a nők házimunka helyett nem szólj ák-szapulják-e egymást. Ezért a nagy uralkodói munkáért Gyurkának ugyancsak jó dolga van. Alcsúton lakik, ahol a főherceg rendezett be számára rezidenciát. Alig lakik így egy cigányvajda széles e világon. Be van rendezve egész keleti ízléssel. Alacsony bársony kerevetek húzódnak végig a fal körül, tarka szőnyegek borítják a padlót. Egy idő óta Évája is van a vajda paradicsomának: egy ragyogó szemű szép cigányleány. Kivel a vajda úgy esküdött meg, hogy a bagoly volt a papjuk. A vajdáék beérték ezzel az áldással is. Nemrégiben azonban a főherceg megtudta, hogy a vajda és a kis Rafael Anna nem élnek törvényes házasságban. Rájuk parancsolt, hogy esküdjenek meg. Ezek nem ellenkeztek, de van egy kis bökkenő: a vajda még csak 18 esztendős lévén, kivételes nősülési engedélyre van szüksége. A főherceg most maga jár abban, hogy Kolompár Gyurka az engedélyt megkapja, s ha meglesz, az alcsúti udvari kápolnában tartják meg a cigány lakodalmat."

100