Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról
zasságra lépjen."' 1 . A korszellem megváltoztatta az egyház álláspontját is, a metropolita kijelentette, hogy „a cigányok is isten teremtményei, miként a többi ember, nagy bűn tehát, ha úgy bánnak velük, mint az állatokkal". 1837-ben Alexandru Ghica eddig még meg nem művelt földeket javasolt a felszabadult cigány rabszolgáknak. 1844-ben Mihail Sturza az egyház szolgálatában álló és a városokban mesterségeket űző cigányokat szabadította fel Moldvában és ebben az évben ugyanezt tette Bibescu a Havasalföldön is. Végül 1855-ben az ideiglenes kormányzat Gregoriu Ghica felhívására felszabadítja a bojárok cigányait Moldvában, majd a következő évben ezt Barbu Stirbei Havasalföld számára is elfogadta. 9 " ötszáz évig — mely Hadrianapolisz elfoglalása és az orosz—török háborút lezáró, és az ugyanott megkötött béke között eltelt — a cigányok többsége török uralom alatt élt. Ebben a birodalomban állandóan vonultak a hadak, népeket tereltek egyik tartományból a másikba. így nem okozott feltűnést a cigányok kóborlása sem; mivel nem végeztek szertartással egybekötött vallásgyakorlatot, ami a hivatalos egyház embereinek rosszallását felkelthette volna. Őshazájukból magukkal hozott ügyességük — ahogy a vasat és más fémeket megmunkálni és azokból a maguk kezdetleges szerszámaikkal szúró-, vágó- és lőfegyvereket készíteni képesek voltak — valósággal nélkülözhetetlenné tette őket a mindig hadakozó, de lényeges hadiiparral nem rendelkező török előtt. Ezért már 1574-ben II. Szelim szultán a boszniai vasbányákban működő cigányokat felmentette a különféle adók megfizetése alól. Mohamed szultán 1582-ben — fia avatási ünnepélyén —, szerepeltetett egy kocsit, melyet tizenhat cigány húzott és melynek platóján 3 cigány üllőn kovácsolt. 9 ' Egybevetve ezen körülményeket az előző fejezetben ismertetettekkel, elmondhatjuk, hogy a Balkánon török fennhatóság alatt maradtak jobban jártak nyugatra vándorolt testvéreiknél. Bizonyítja ezt elszaporodásuk is. A Magyarország területéből utolsónak felszabadult temesvári bánság területén 1699-ben tízezer cigány maradt. 98 A két román fejedelemségben felszabadulásukkor kétszázezer cigány élt, 99 a jugoszláv területen negyvenezer. 10 " A török által meg nem szállt Lengyelorszába — a szomszédos Moldván kívül — a Német Birodalomból is sok cigány menekült. Jó részüket a lengyel fennhatóság alatt álló Litvániába telepítettek."" Számuk a második világháború előtti Lengyelországban körülbelül ötvenezer volt, melyből a háború végére ötezer maradt, ez napjainkig a háromszorosára szaporodott, melynek mintegy felét letelepítették a németektől visszacsatolt területeken. Itt egy részüket termelőszövetkezetekbe szervezték, más részük pedig főleg építőipari vállalatoknál talált munkát. 1 " 2 Moldvából sok cigány szökött a szomszédos Oroszországba is. 1733-ra számuk már annyira felszaporodott, hogy két lovasezredet szerveztek belőlük. 105 Nagy Katalin cárnő román példára az ukrajnai koronabirtokokon rabszolga sorsra juttatta őket. 1759-ben a szentpétervári kormányzóságból a zenészek és táncosok kivételével kitiltották a cigányokat. 10 '' 1838-ban a cigányokból századokat szerveznek nehéz munkák végzésére, a dolgozni nem akarókat pedig javító századokba osztják be. 10 ' 1839 májusában cári ukáz kötelezi őket, hogy az év végéig állandó lakhelyre telepedjenek le. 100 De ez majd csak az októberi forradalom után valósul meg. A dolog ott kezdődött, hogy az Orosz Szocialista Szövetségi Tanácsköztársaság Nép-
