Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról
ják magukat ezen kötelmükből, és elvándoroljanak oda,, hol nem fenyegeti hasonló bánásmód őket. így kerültek a török birodalom által szorongatott bizánci birodalom balkáni területére, ahová már a mongolok és törökök hadjáratai előtt is elvetődtek. Ugyanis a Kalkidikei-félszigeten levő Athoshegy kolostorának szerzetesei már 1100-ban megemlékeznek róluk feljegyzéseikben. 1 ^ A keresztes hadjáratok évszázadaiban Európa nyugati országaiból különböző rendű és rangú emberek zarándokoltak egyenként és csoportosan a Szentföldre. Hátramaradt naplóik, feljegyzéseik értékes adatokat tartalmaznak az általuk meglátogatott országok népeiről. Az 1332-ben a Szentföldet megjárt írországi minorita szerzetesek, Hughes a „megvilágosodott" és Simeon Simeonis megemlítik, hogy mikor hajójuk Ciprus szigetén kikötött, egy sátrakban és barlangokban meghúzódó piszkos és kóborló népet láttak, melynek nem volt szabad harminc napnál tovább egy helyben maradni. 16 A ciprusi krónikákban Florio Bustron feljegyezte, hogy ezen cigányok már 1468-ban fejadót fizettek a királynak. 1 ' Egykorú feljegyzések megemlékeznek jelenlétükről Korfu szigetén is. mint a francia származású földesurak jobbágyairól, a XIV. századtól fogva egészen a XVIII. századig, a jobbágyság megszűntéig. Egyik településüket „feudum czinganorum"-nak, azaz cigány-uradalomnak nevezték. 1 '' André Thevet, francia utazó Cosmographie Universelle című műveben megemlíti, hogy Kréta, Ciprus, Negroponte, Rodosz, valamint más földközi-tengeri szigeteken cigányokkal találkozott, akik szögeket kovácsoltak, feleségeik pedig tüszőket varrtak eladásra. 19 Mazarisz réor szerint a peloponézoszi félszigetet annyira ellepték a cigányok, hogy a lakosság nagyobbik részét ők tették ki. 20 A félsziget nyugati oldalán fekszik Methone Akkoriban Medon nevü megerősített hely, és Velencéből a Szentföldre vezető hajóút felező helye, ahol minden hajón utazó zarándok megfordult. Ezek közül számosan leírták az ott látottakat. Az itáliai Frescobaldi Medonban nagyszámú cigányról tesz említést. Jean de Cucharnois francia zarándok 1490 júniusában járt Medonban, és azt írja r hogy külvárosait cigányok lakják, akik kóborolnak az egész világon. Az oda öt mérföldnyire fekvő Gypsi városból erednek, ezért nevezik gipsinek őket, de nem egyiptomiak. 21 Sándor, rajna-pflazi választófejedelem egy előkelő társasággal — melynek tagjai Bemard von Breitenbach, Stefan von Gempenberg, Arnold von Harf és Dittrich von Schalten lovag voltak — járt Medonban. írásában megemlíti, hogy a város mellett egy domb tövében 100—200 nádfödeles kunyhóból álló falut látott, melynek lakói éppen olyanok mint aminőket az ő országában cigányoknak, szaracénoknak vagy pogányoknak neveznek, szegényes megjelenésű népek, feketék mint az etiópiaiak, többségükben kovácsok bőrfúj tatóval, de űznek más mesterséget is mint a foltozó vargáét vagy csizmadiáét. A szomszédos dombot Gyppe-hegynek. a körülötte lévő földet Gyppe földjének, Kis-Egyiptómnak nevezik. 22 A társaság másik tagja, Arnold von Harf, kölni patrícius is ír róluk. 23 A moldvai fejedelemségben Jó Sándor fejedelem uralkodása 17. esztendejéből, 1417-ből maradt feljegyzés a cigányokról. 2/ ' Az eddig leírt, gyakran egymásnak is ellentmondó adatokból mindössze annyi a bizonyos, hogy a cigányok ősei valahonnan a transhimalájai
