Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

Heiczinger János FEJEZETEK A CIGÁNYKÉRDÉS ALAKULÁSÁRÓL* Egyes helységeknek még mindig sok gondot adnak az ott lakó cigányok. A velük való bajlódás pedig gyakran több indulattal, mint hozzáértéssel történik. Még csak hagyján, ha ez az indulat jó. Mindennek az az oka, hogy keveset tudunk róluk és sok körülöttük az általánosítás. Amikor Fejér megye cigányságának történetét ismertetem, egyben el kívánom oszlatni a kérdés körüli homályokat azzal, hogy olyan dolgokat közlök, melyekről eddig magyar nyelven alig esett szó. Mikor pedig levéltáraink porlepte fascikulusainak zsinegét oldozgatom, helytörténészeink dolgát is szeretném megkönnyíteni. Ha mindazok, akik a kérdés megoldására hivatottak és azok is, akik azt jószántukból tanulmányozták, segítséget kaptak tőlem, nem fáradoztam hiába. A cigányok eredete és bejövetelük Európába Talán csak öt, de lehet hogy már hétszáz éve élnek köztünk. Miként azt már több, mint száz esztendeje megírták: történetíróink közül e téren még senki sem működött.

1 Liszt Ferenc szerint: „Európa népei között egyszerre csak megjelent egy nép, igazság szerint nem tudhatva senki, hogy honnan került. Elszéledt földrészünkön a hódítás vágyának jele nélkül, de egyszersmind anélkül is, hogy a telepedésre engedélyt kért volna. Nem kíván leigázni senkit, de az alattvalóságot is megtagadja."Igaz,, sohasem voltak oly számosan és nem bírtak olyan kimagasló erényeket, nem követtek el népünk ellen akkora vétkeket, hogy ezek miatt történelmünk lapjaira érdemesültek vagy kárhoztatottak lettek volna. Az is igaz, hogy maguk sem törekedtek történelmi szerepre. Még eredetüket is másoknak kellett kideríteni. Európába jövetelükkor állandóan Egyiptomot emlegették hazájukul. Ezért nálunk kezdetben a „fáraó népe" volt megnevezésük:

1 Ezt az állítást a tudósok hamar megcáfolták, hogy csak egyet idézzek a legkorábbiak közül: ,,. . .úgy vélem, az egész világ egy vidéke sem ment azon csapatosan előforduló kóborlóktól, kiket hamis néven egyiptomiaknak neveznek, mert mikor Matereában és Kairóban voltunk, sok Nílus-parti faluban találkoztunk ezeknek a csapataival a fák alatt, akik Egyiptomban épp oly idegenek voltak, mint nálunk.'"'' Megnevezésükre a spanyolok (gitanos) és az angolok (gypsis) fogadták el az egyiptomi eredetet. A franciák már csehországiaknak (bohémiens),