Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
érkező hírek tovább fokozták a félelmet. Óbarkon négy házat — köztük a bíróét is — felgyújtották, mert a huszárok egy császári katonát megöltek, egyet pedig foglyul ejtettek. 37 ' 1 Falkenhayn vezérőrnagy augusztus 14-én Tétényig vonult. Székesfehérvár visszafoglalásában megakadályozta egy 8 ágyúval is rendelkező népfelkelő egység. Kempen altábornagy a Bécs és Pest—Buda közötti kapcsolat helyreállítása érdekében utasította a vezérőrnagyot, hogy derítse fel a felkelők haderejét, s azonnal nyomuljon előre. A császári hadvezetés Klapka elért sikereinek hatására haderő-átcsoportosítást hajtott végre. A II. tartalékhadtest a Dél-Dunántúlról északra vonult. A Kecskemét térségében tevékenykedő Jablonowski-dandárt még a világosi kapituláció előtt Pestre rendelték. Jablonowski vezérőrnagy azt a feladatot kapta, hogy szállja meg Fejér megyét, s Falkenhaynnal közösen foglalja el Székesfehérvárt. Biztosítsák a Buda—Székesfehérvár útvonalat, majd a dandár folytassa előnyomulását a Székesfehérvárról Győrbe vezető útvonalon. Jablonowski egységei augusztus 13-án és 14-én érkeztek Pestre. Egynapi pihenő után — augusztus 16-án — indult meg a dandár megszálló feladata teljesítésére. Nagy kapitány parancsnoksága alatt a 25. gyalogezred négy százada, megerősítve a Császár-lovasság egy szakaszával, Vörösvárra vonult. Augusztus 17-én el kellett érniük Epölyt, 18-án Gallát, 19-én Mórt. ahol a további parancs megérkezéséig kellett tartózkodniuk. A gyalogezred másik két százada Töply kapitány vezetésével Tárnokig nyomult előre. 17-én Vált, 18-án Lovasberényt szállták meg, 19-én pedig Székesfehérvár előterébe érkeztek. Jablonowski fő erőinek 16-án Biát, 17-én Bicskét, 18át Csákvárt, 19-én Székesfehérvárt kellett elfoglalni. A dandár előnyomulása során a menettervben megadott helységeken kívül fegyverek után kutatva a szomszédos falvakat is feldúlta. 375 Időközben Falkenhayn gyenge határőr zászlóaljának megerősítésére is sor került. A lovassággal megerősített szluini határőr ezred 4. zászlóalja a budai úton vonult Székesfehérvár ellen. Kempen augusztus 17-i utasítása értelmében felkészült a város elfoglalására. Székesfehérvárra rendelték Mittlacher hadbíró kapitányt, hogy a császári biztossal karöltve irányítsa a népfelkelés körülményeinek kivizsgálását. A forradalmárokra, az augusztus 10-i népfelkelésben részt vett kézművesekre, földművesekre súlyos megpróbáltatások vártak, de Kempen a város valamennyi polgárának megbüntetését is tervezte. Elhatározott tényként közölte a császári biztossal: Falkenhayn egységének elűzése miatt hadisarcot vet ki Székesfehérvár lakóira, csupán az összeg mennyiségét nem döntötte még el. A világosi fegyverletételt követően az osztrák főparancsnokság tehát igen sürgősen intézkedett; nemcsak Székesfehérvár, a megye megszállása volt számukra fontos, hanem Klapka honvédalakulatainak, a visszavonuló népfelkelőknek szétzúzása és Komárom várának izolálása is. A megye megszállását elősegítette az is, hogy a szabadságharc leverésének, Kossuth menekülésének és Görgey kapitulációjának hírére a reguláris egységek, a tisztikar tagjai augusztus 18-án elhagyták a várost. Nem maradt sem a megyében, sem a város térségében olyan politikai és katonai erő, amely a koncentrált támadással, a túlerővel szemben ellenállást fejtett volna ki. Székesfehérvárott a lakosságnak az elmúlt napokban megkezdődött menekülése tovább folytatódott, az otthon maradókat félelem és rettegés töltötte el.
