Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Hungarie novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula

19. Perkáta a komáromi jezsuitáknak szerb lakosságú faluja. Pentelétől nyugatra van, több mint fél mérföldnyire. Közelében vannak a Zichy-uradalomhoz tartozó Szolgaháza és Szabolcs puszták, valamint a Szapáry család Besnyőd, Ivánka és Rác­sientpéter nevű pusztái. 20. Moha az Amadé család falucskája Székesfehérvár felett, annak a hegynek a tövében, amelyet Árpád elsőnek szállt meg. Határa kellemes fekvésű és termékeny, főként borban. Lakói magyarok. 21. Szentgyörgy szintén ezen a tájon van, nem távol Mohától. A lakosság itt is magyar, a földje termékeny. Itt van az Iszka nevű major is. 22. Csűr, vagy másként Csór a Baglyas-hegy lábánál elterülő síkságon fekszik, egy mérföldnyire Fehérvár felett, a Veszprém felé haladó út mentén, a Sárvíz köze­lében. Szántóföldje kevés, de szőlei termékenyek. A hegyről lefolyó patak egészséges vizet ad. 23. Inota Veszprém megye határán van, kissé magasabban Csór felett. Magyar lakosságú falu. Földje, vize és szőlei mivel sem hitványabbak a csóriénál. Közelé­ben van a Hochburg család Igar nevű majorja. 24. Keresztes a hegyen túl van, a fehérvári országúton, amerre Mórra mennek. Földje kövér, a gabonát és a bort egyaránt bőven termi. Malma van a Gálya folyócskán. 25. Csurgó határos az előbbi faluval, ugyanannak az útnak mentén. Lakosság és a föld minősége tekintetében nem különbözik az előbbitől. Jegyzetek 1 Lazius Wolfgang (1514—1565) a bécsi egyetem tanára, I. Ferdinánd király udvari történetírója. 2 Appianus római történetíró; a 2. században élt. :! Cimbrianum a cimberek (germán néptörzs) városa. '' Moesia Secunda az Alduna és a Balkán hegység közötti területet magában fog­laló provincia. 5 A római birodalomnak Antonius Pius császárról (138—161) elnevezett útikönyve. 11 Ókori nép, mely a Fekete-tenger és a Kaspi-tó között, a Kaukázustól délre élt. ' Belgrád 8 Gyulafehérvár !l Az i.u. VI. században élt. 1,1 Szentiványi Márton (1633—1705.) jezsuita, a nagyszombati egyetem tanára. 11 Istvánffy Miklós (1535—1615) történetíró. 12 Bél Mátyás jegyzete: A Balaton több mint egy mérföldnyi távolságra van nyu­gatra a Sárvíz forrástól. A Sárvíz a Tikiri-tó nevű halastóból ered. Ez a tó, vagy inkább mocsaras mélyedés Palota felett van, a bakonyi erdő szélén. Valaha Mátyás király halastava lehetett, erre mutat a mintegy 200 lépésnyi hosszúságban quaderkövekből épített zárófal, amelynek költséges munkája királyi építtetőre utal. A fal közepén kifolyónyílás van, ezen át folyik ki az a patakocska, amely egyéb vízerekkel, így az Eskőről és az erdőségből eredő források vízével egyesül­ve alkotja a Sárvizet. 13 A stádium római útmérték: 184 méterrel egyenlő. ''' A középkorban használt püspöki melldísz. 15 Miksa német császár és magyar király (1564—1576). l(i _II. Lajos magyar király (1516—1526). '' Sommer János németországi születésű humanista, 1567-től a besztercei, majd a kolozsvári iskola rektora, meghalt 1574-ben. 18 A nagyszombati egyetem tanárai. 19 A III. Konrád német császár 1147. évi keresztes hadjáratának egyik csapatvezére. 2,1 I. Miksa német császár (1493—1519). 21 Szapolyai István, szepesi gróf. 2la Újlaki Lőrinc szerémi herceg 22 Perényi Péter erdélyi vajda, majd I. Ferdinánd király kancellárja. 23 Fels Lénárt I. Ferdinánd király hadvezére '-' János Zsigmond, született 1540-ben. 2:> V. Károly német császár (1516—1556). 2,1 Török Bálint 27 II. Szolimán török szultán (1520—1566) 28 Szapolyai János özvegye 29 Igen hosszú csövű ágyú

Next

/
Oldalképek
Tartalom