Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. I. Az országleírás, mint kútfő. II. Fejér megye az országleírásban. Függelék: Magyarország katonai leírása 1782 – 1785 (Fejér megye) – Militärische Beschreibung von Hungarn 1782 – 1785 (Stuhlweissenburger Komitat)
5. A rétek szárazak. 6. Az utak jók. 7. Lásd a Dunavecsénél elmondottakat. 11 26. sz. Kőhídi-csárda 1. Egyházi Szállás (Egyházy Szállás) 1 \', n Pentele 3 3 / 4 , Baracs puszta 1 y 4 , Kokasd (Kokosd) puszta 2, Előszállás 2 óra. 2. Szilárd épület. 3—5—7. Lásd Kokasd. Befejezésül még csak annyit, hogy tanulságos volt számunkra is egy dunántúli megye főleg fizikai arculatának idegen terepjárók tollából való megismerése. Nem fűzünk megjegyzéseket jelentéseikhez. Hiszen nem is vagyunk arra illetékesek. Beszéljenek helyettük maguk a beszámolók. A terepjárók benyomásai. Helyi szemmel nézve bizonyára mást és többet is meg lehet látni. Szándékosan mellőztük előadásunkban a helyi kérdések vizsgálatát. Rábíztuk azt a helybeliekre. Érdemes folytatása lehetne e forrásközlésnek, ha azt illetékesek részéről további helytörténeti vizsgálatok követnék a megye települési, hidrográfiai, közlekedési, erdőtörténeti, helynévalakulási stb. viszonyairól. Jegyzetek I Instruktion Motzel és Elmpt ezredesekhez. Kiregsarchiv HKR, 1764. V. 13. 2 Criginal-Aufnahmskarte von Ungarn. Aufgenommen in den Jahren 1782—85. 963 lapon, 7 kötet leírással. Kriegsarchiv. Kartenabtheilung. B. IX. a. 527. :! Militárische Beschreibung von Hungarn. Kriegsarchiv. Kartenabtheilung. B. IX. a. 572. 4 Vályi András: Magyarország leírása I—III. Buda, 1796—1799. Ludovicus Nagy: Notitia politico — geographico statisticae inclyti regni Hungáriáé. Buda, 1828. — Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára I—V. Pest, 1851. a Vö. pl.: Fejér, Pest, Nógrád, Heves megye, stb. II Heilbrunn — Szentkút. A III. 9. jelölésben a római szám az oszlopot (Colonne), az arab pedig a szakaszt (szekció) jelenti. A továbbiakban előforduló ilyen jelölések hasonlóképpen értelmezendők. 7 A f oly óknál a szélesség és mélység jelölésére: bécsi öl, láb és hüvelyk szolgál. A bécsi öl: 6 láb = 1,896 m, 1 láb = 12 hüvelyk = 0,316 méter. Egy hüvelyk = 12 vonal = 2,634 cm. Egy mérföld 4000 öl = 7585,94 méter. 8 Vö. Eperjessy Kálmán: A települési rend bomlása. Magyar Művelődéstörténet III. 129—158. 9 Vö. Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene. Bpest, 1971, V. 10 Mendöl Tibor: Alföldi városaink morfológiája. Debrecen, 1936. 11 Eperjessy Kálmán: A magyar falu története. Bpest, 1966, 54. 12 Tóth János: A magyar falu építőművészete. Szombathely, 1945. 13 Hermann Egyed: Népoktatás a veszprémi egyházmegyében a XIX. század elején. Bpest, 1943. 14 Móra Magda: A ratio educationis megvalósítása Fejér megyében. Székesfehérvár, 1973. Vö. még Mezősi Károly: Az iskolaügy Kiskunfélegyházán a XVIII. században. Kiskunfélegyháza, 1938. 15 Eperjessy Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. Károlyi Árpád Emlékkönyv, Bpest, 1933. 16 Eperjessy Kálmán: írások a régi Makóról. Makó, 1929. Vásárok a Maros-par_ ton. 133. 17 A térképszelvények feldolgozásával készült kimagasló műve Kogutovitz Károlynak, a Dunántúl és a Kisalföld I—II. kötete. Kár, hogy az országleírás anyagát nem vette figyelembe. 18 Erdészeti Okmánytár.
