Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Közlemények - Farkas Gábor: Adatok a dunántúli végvári harcok történetéhez. A Fehérvár térségből indított török harcok kérdése
Kanizsa szerepét töltötte be. A legközelebbi erőd, Zalavár jelentéktelen erőt képviselt, hiszen 1595-ben „romokba döntetett". A tizenöt éves háborúban elpusztultak a tartozékok. A falvak lakói a Balaton nádasaiba menekültek a török és a császári haderő elől. A dicátorok alig találtak népet a falvakban: „a falvak néptelenek, a jobbágyok szegények". 2 ' Nem jobb a helyzet a töröknek behódolt falvakban sem, mert az adózás sem mentette meg a népet a zaklatástól: „nagy sok rabságban vagyunk, mind török, mind magyar alatt". 28 Ugyanígy sokat szenvedett a be nem hódolt vártartományok népe is: „egy nap sincs, hogy nem hordanák a föld népét a törökök és martalócok, és aki szaladhat, az futva fut". 2 " A 16. század közepén megkezdődött pusztítás a tizenöt éves háború alatt betetőzött. Zala megye, a Balaton vidék népe sokat szenvedett. Megakadt a jobbágyság termelő munkája. 1596-ban panaszolják a zalavári jobbágyok, hogy immár két esztendeje sem a szőlőket, sem a földeket nem művelik:'" A háborús pusztításhoz elemi csapások, járványok is társultak. 1598-ban az adóhátralék okait vizsgálva írta a dicátor „török, tatár, német, pestis, éhség" az oka a szegénységnek és pusztulásnak Dunántúlnak ezen a részein". A bécsi béke előtt az erdélyi szabadságküzdelmek átcsaptak a Dunántúlra is. Bocskai felhívása a dunántúli nemességhez azonban visszhang nélkül maradt. Egy-két Habsburg-ellenes főúr csatlakozott a szabadságharchoz, és ezek még Németfalusi Gergely hajdúcsapatának megérkezése előtt fegyveres harcot vívtak. A zalai végeken álló Szentgrót vár ura, Hagymássy Kristóf Sümeget csellel szerzi meg Bocskai számára. Egykorú leírás szerint ez a következőképpen történt: „. . . a hajdúk elterelték a sümegi barmot, s akik a várban voltak, marháj ok után mind alátakarodtak a várbul, s ott addig tractáltak a marhamegadás felől a hajdúkkal, hogy másfelől Barkacs Mihál a szentgrótiakkal fölment a várba . . . Mihelyt bementek, az püspöknek fejét vették, s alá vetették a várbul, mert hogy csak hatod magával is alig volt a várban püspök uram." 13 Németfalusi Gergely megérkeztekor átvette Barkacstól a várat. Ugyancsak Bocskai számára szerzi meg Vázsonyt is. A vár ostrománál török csapatok is harcoltak, a nép ezt látván, természetesen kétkedéssel fogadta a Bocskai által vezetett küzdelmeket. Ugyanakkor Németfalusi hajdúi is végigdúlták a vidéket. Egy esztendő múltán Zrínyi Miklós és Batthyány Ferenc szorítják ki Sümeg és Vázsony váraiból a hajdúkat. Az országgyűlés 1601 óta ismét foglalkozott a balatoni várakkal. A rendek, de a király is, elismerték fontos szerepüket a végvári vonalban. Több országgyűlésen kimondták megerődítésük szükségességét. 1607-ben egy bizottságot küldenek Zalába, amely feladatul kapja a balatoni várak felülvizsgálását. Meg kell jelölni azt a várat, amely fekvésével a legnagyobb szerepet töltheti be a zalai végvárak sorában. A bizottság az 1595-ben elpusztult Zalavárt javasolta megerősítésre. így az országgyűlés 1613-ban határozatot is hozott Zalavár felépítésére, mert a jelenlegi állapot „végzetessé lehet Zalavármegye számára". A török most már nemcsak FelsőDunántúlt, de Ausztriát is veszélyeztette, sőt a töröknek sehol másutt szabadabb útjok az osztrák határ felé nem volt, mint éppen a zalai végek vonalain. 32 A kanizsai török folytonos portyázásai izgalomban tartották a bécsi udvart. Ezért is sürgették Zalavár felépítését. A megyei nemesség tudta, hogy saját erejükből, vagy a tartozékok ingyenmunkájából azt felépíteni nem lehet. Ezért más megyék ingyenmunkáját és anyagi segítségét is Zalavár felépítésére juttatták. Az erődítési munkálatokat Bethlen Gábor
