Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Közlemények - Buzási János: Néhány adalék Székesfehérvár 1601. évi visszafoglalásának történetéhez

KÖZLEMÉNYEK Buzási János: NÉHÁNY ADALÉK SZÉKESFEHÉRVÁR 1601. ÉVI VISSZAFOGLALÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ A török ellen váltakozó szerencsével folytatott tizenöt éves háború során, 1601. szeptember 20-án, mintegy tíz napi ostrom után, az ősi koronázó város, Székesfehérvár, felszabadult a közel hatvanéves török megszállás alól. Ez a hadisiker, ugyanúgy, mint a hosszú háború, eléggé jól ismert a korszak történeti irodalmából.

1 Székesfehérvár katonai jelentőségével mind a bécsi udvar, mind a török porta tisztában volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a törökök a város felszabadítása után alig három héttel megkísérelték visszahódítani elvesztett erősségüket, egyelőre azonban sikertelenül. Amikor a török támadás visszaverése után, november 12-én, Mátyás főherceg és a császári csapatok fővezére, Philipp Emmanuel de Lorraine, Mercoeur hercege Bécsbe mentek, harangzúgással ás ágyúdörgéssel fogadták őket, majd a Szent István templomban fényes hálaadó istentiszteletet rendeztek a győzelem emlékére.

2 Bizonyos, hogy a bécsi udvar Székesfehérvár és a hozzá tartozó közép-dunántúli területek felszabadítását nem csupán átmeneti sikernek tekintette, hanem végleges megtartásával számolt. Evégből hozott is néhány intézkedést, elsősorban az elért katonai siker stabilizálására és kifejlesztésére. Még 1601 őszén megkezdték az ostrom alatt súlyosan megrongálódott erődítmények helyreállítását és a vár hadianyaggal, valamint élelmiszerrel való feltöltését. Az 1602. évi pozsonyi országgyűlés a rendes hadiadón felül portánként 2 tallér pótadót ajánlott meg és nemesi felkelést hirdetett. A német birodalmi rendek 50 000 zsoldos kiállítását ajánlották fel a török elleni hadjárathoz.'' A székesfehérvári győzelem, katonai-stratégiai jelentőségén túl, első ízben csillantotta meg azt a lehetőséget, hogy a Habsburg-ház Magyarország évtizedeken át törökök által megszállt területéből ,,a fegyverek jogán" nagyobb összefüggő darab birtokába jut. Ezért aztán nyomban napirendre került újratelepítésének, társadalmi és politikai berendezésének, de legfőképpen gazdasági hasznosításának kérdése. Szinte egyidejűleg a város felszabadításával, Rudolf király utasította a bécsi udvari kamarát, hogy készítsen tervezetet, miként lehetne a várost és a vele együtt felszabadult területet a kincstár számára hasznosítani/' A rendeletre, eddigi ismereteink szerint, két tervezet készült. Ezek a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchív Ungarische Aktén című gyűjteményében maradtak fenn.

5 Az egyiket Wolf Unverzagt birodalmi udvari tanácsos, a bécsi udvari kamara elnöke készítette és saját nevében nyújtotta be az uralkodóhoz október 2-án. Ez a keltezés nélküli tervezet október elseje körül készülhetett. A másik, 1601. október 5-én kelt tervezetet az udvari kamara tanácsának