Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

9 A rómaiak nem használták a hieroglif írást. Itt a hieroglif szó csak a kőbe vésést, nem a jelrendszert jelenti. 10 sráglás kocsi — saraglyás = szekérderéknak hátul ill. elől elzáró, rácsszerű alkatrésze. 11 vízirányosan = vízszintesen, a nyugvó víz felszínének irányában. 12 cédrus = a melegebb éghajlatot kedvelő, sudár törzsű fenyőfajta. 13 circus = kerek porondú sátor, az ókori (görög) játékok és versenyek színtere, épülete. 14 Gurjal = meredek ösvény, ahol népi hiedelem szerint névtelen törpék, bosszantó rémek űzik játékukat (Ipolyi Arnold). 13 A Csontréti pataknál X—XI. századi temetőt, római sírokat találtak (AR. IV: 226.). Ifi A régi római út, mely Aquincumból (Óbudáról) jön, Velence község területén leszűkül a tó és a Velencei hegység közé ékelődve (AR. II—III. 101.). 17 Nagyon szemléletes a Tutyi pusztai épületek leírása. Egyúttal nyomon követhetjük a ragadványnevek keletkezését, sorsát. Is Burgundia = Franciaország középső területe. A burgundok germán néptörzs, a vandálok sarjai, kik hosszas kóborlás után a Majna mellékére húzódtak. 99. Veréb Tekintetes nemes Fehér megyébe kebelezett község éjszakról Acsa, keletről Vaál, délről Pázmánd és nyugotról Lovasberénnyel határos, összes területe tesz 5178 615 1200 holdat az 1836-os hiteles felmérés szerént, melyből mintegy 1800 hold volt jobbágybirtokot tesz.

1 A lelkek száma az 1857. évi összeírás szerint 1172.

2 A lakosság nyelvére nézve magyar. Vallására nézve rom. kath. és református.

3 Honnét vette e község nevét?

4 — E kérdésre biztos feleletet nem adhatni. A régi írásokban gyakran Veréb néven is említtetik. Hogy igen régi alapítás lehet, gyaníttatja helyi fekvése is, hogy völgybe, forrás mellé építtetett, s köröskörül erdőség volt, mely a népvándorlás, tatárjárás idejében nem kis előny volt a lakosságra nézve. Hogy igen régi telepítés, bizonyítja az is, hogy e hely római birtok volt, mit bizonyítanak az itt talált hamvvedrek és sírkövek,— melynek bővebb leírását megtalálhatni az 1837-i Tudománytárban. A monda szerint a mostani temetőnek éjszaknyugoti felén eső domboldalban a török uralom alatt egy kis váracs létezett, melynek nyomai még ezelőtt 6—7 évvel láthatók voltak a bástya forma földhányások és tégladarabokról, most azonban már semmi sem kivehető, mert szántóföld. E váracskát Veréb-várnak nevezték, és így a falu is ettől kölcsönözhette nevét. Hadtani szempontból is fontos hely lehetett hajdanta, mit bizonyítanak az itt talált sarkantyúk, vasing-darabok, csákányok, lózablák stb. stb. régi hadi fegyverek, úgy az itt talált török, olasz és római pénzek. Ide vonatkozólag bővebb felvilágosítást nyújt az 1858-i M. Tud. Akadémia évkönyvei IX.kötetében Dr. Érdytől „A verebi magyar pogány sír leírása." Statisticájára nézve többet, de helyi neve származására nézve ennél többet nem tudok. [Keltezés nélkül] Nagy Áron községi jegyző Jegyzetek 1 Földesura a XIX. század negyvenes éveiben házi kezelésbe vette (Farkas G., FMTÉ 6: 48.). 2 A II. József-kori összeírás (1784—87) szerint 123 házban 164 család, 842 személy lakta (Móra M., FMTÉ. 5: 318.). 3 ősrégi magyar település volt (Schneider—Juhász, 129.). 1753-ban reformátusok, katolikusok és kevés evangélikus vegyesen lakta (Károly III: 23.). 4 A helység nevének legkorábbi ismert okleveles említése 1299-ből: a váci káptalan előtt Verebi Domonkos fia, János megvette a Magyar föld egy részét. Első névalakja 1330-ból: Veréb formában. Ekkor került Csókakő várához a Csákoktól. Későbbi birtokosaiként említik az oklevelek a Verebi, Somi, Botka, Somogyi, Héderváry családokat, 1541-ben Székesfehérvár városa kapta meg, de a török miatt nem vehette birtokába. Az új szerzeményezési bizottság döntése folytán később sem vehette birtokába (Czakó S., FMTÉ 5: 39.). A Révayak, Törökök, Obrovai Jakusits birtoklása után 1630-tól a jezsuiták, 1776-tól a Verebi Végh család tulajdonába ment át. Veréb a török hódoltság alatt is lakott hely-