Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné
lakosokéval (a magyarokkal) ugyan egy. — Mert valamint Fehérvár várának szomorú múltjával együttlegesen szenvedé a török—tatár uralom igáját — igen is hihető, hogy népének kipusztítása is éppen ugyanazon időkorbeli, mint Fehérvár városé, s éppen azért, mert Velencze, mint egykori adózója Fehérvár várának, — a vár felszabadulása után egy üdőben, s egyszerre, egy magyar fajból népesíttetett is bé. — Ha tehát határozottan nem is, de hozzávetőleg azt lehet hinni a fentebbiek szerént, miszerént Velencze lakói a fehérváriakkal ugyan egy ősi törzsnek ivadékai. 0. Mint már a 4. pontban kifejezve van, felvilágosítás nem nyújtható, s a 2. pon* alatt előadott véleményhez kell közlőnek ragaszkodni. 7. Velencze határában előforduló topographicus helyek közül említést érdemel a) A nagy kiterjedésű Velercczei-tó'', mely magyar hon földleírásában a tavak között 4. helyen áll. — Területe, hosszúságára nézve több mértföldekre nyúlik, bár szélessége átallán véve nem több 1 /g mértföldnél. Kezdetét veszi Velencze falunak délkeleti pontjától és elnyúlik délnyugoti irányban pár mértföldnyire Fehérvárnak, azonban Dinnyés, és Börgönd pusztáknál délnek kanyarulva, sekély medrű mesterséges vízlevezetőn (Canalis) a Sárvíz csatornába vezettetvén — ezzel Abánál öszveköttetésbe jővén, útját végre a Dunába folytatja. A. Velencei-tó körül több községek szemlélhetők, mint Sukoró, Pákozd puszta Kis Falu"', — puszta Börgönd, puszta Dinnyés, Agárd és Gárdony falu. A tó áltálján véve gazdag halászattal bír, van sok vízi madara és sok nádja. Említést érdemel itt megjegyezve a tó belső színén s területén tartatni szokott nagyszerű vízi vadászatokról szólani, hol kisebb csolnakokon nem egy hazai magasállású főúr s hírneves tábornok, számos külföldi tekintélyek, sőt fejedelmi hercegek s országkormányzók is leltek már gyönyört e mulatságokban. Különösen a tó belső részeinek elnevezései: pl. öreg tisztás, Hosszú tisztás, Templom tisztás, Téglaházi tisztás, Kárászos*' tisztás (itt egykor igen sok kárász-hal volt fogható), Csanádalja tisztás stb., öreg rigya (rigyának nevezi a nép s illetőleg a halász azon helyeket, hol a szárazság által megritkulván a nád, itt-ott apróbb nádtörzsöket lehet látni, mellyekből azonban még csekély és vékony nádszálak nőnek ki). A sombéknak 7 pedig azt, ahol csak 7—8 éves vagy még idősb nádtörzsök áll ki a vízből, s többé nádat nem terem. — Vannak ezenkívül még egyes eseményekről is elnevezések m. p. Borjú-víz, a borjúk itatásáról, Szűcs halála (Szűcs nevű halász haláláról, hol ő befúlt), Ló halála (a köznépnek rosszhangzósú elnevezése a lónak béfullásáról), Tischler halála e nevű halász béfullásáról, Kender áztató a kenderáztatásról, — a Szoros torka (ez egy, a tóban 5 ölnyi széles, mintegy 50—60 j~J-öl hosszú, éjszakról délnek hullámzó, két nádfalzat közt elvonuló, mintegy csatorna forma vízszoros. — Itt a víz a hullámzás által fenekét kimosván igen mély, és kisszerű széllel is a nem jártas ladikosnak ezen keresztül ladikázni életveszéllyel jár. Vannak ezenkívül még számos ilyféle elnevezések is, melyeket itt felemlítnem csakugyan felesleges, s ehelyett: Múlhatatlanul meg kell említeni a falu délnyugoti részén a Szőlőhegynek irányában elterülő, részben délnek, főleg pedig éjszaknak hajló egy hajdankori római városnak még több helyen látható, ásások alkalmával pedig nagymennyiségben található falazat-romjait, maradványait, számos csontokkal egyetemben 8 . — S a puszta monda alig is adna hitelt a sok állításoknak, hacsak ezeket a számos talált arany s ezüst pénzek, melyek mind a római időből valók, minden kételyen kívül nem tennék, főleg pedig az ugyanazon időből való római síremlékek épségben lévő példányai tökéletesen nem hitelesítenék. Régi emberek s öregek szavai azt állítják, hogy e helyen a Sancte Sabbine római coloniatus, római telepítvényi város volt. — Áll-é az elsőnek neve? — s ha igen, minő forrásból s adatból meríttetett? — Közlő semmi esetben sem kezeskedik a név helyes vagy helytelenségéről, de arról igenis, hogy e helyen egykor nevezetes római építmény, város vagy a nagyszerű kövekről ítélve erősség is lehetett és volt. — Hogy terjedelme nem volt kicsinyszerű, azt a vidék területe, a köveknek föld alatti rétege, kétségtelenné teszik. E római városnak a birtokosok osztályában több ép darabjai őriztetnek, melyekből a legnevezetesebbeket elősorolandom — kijelentvén azt, hogy azok bármikor megszemlélhetők. b) Nevezetes Meszleny József úrnak lakháza déli falában befalazva teljes épségében látható síremlék, mely a római időből a fentírt helyeken egy éjszaknak inkább mint nyugatnak terülő, jelenleg is kertül szolgáló helyen számos évekkel ezelőtt ásatott ki. — Ezen római sírkő „Ulpius Casius édesanyjának hamvait fedezheté tisztelet jeléül — mint azt a híven megőrzött, a kőbe római betűkkel jelzett hyerogliphek" eléggé bizonyítják. — A kő magassága 9 lábnyi,
