Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Dőlné Luki (Alsó rét) a telkes gazdák másik részének rétilletősége, szinte nagyobb részben feltörve, mák, répa, búza s árpa alá használtatik. Itt van Od Luki (Rétre dűlő), 1859. évben kiültetett 37 holdat tevő szőlő, mely a volt jobbágy-telkekből van kihasítva. Anasztázia puszta, 1853. évi tagosításkor a volt jobbágyi földekből fennmaradt birtokból báró Szina György földesúr által alakított új puszta, cselédlak és gazdasági épületekkel — 1049 hold szántóföld, 161 hold rét, 110 hold legelő, s 12 hold részint beltelek, részint hasznavehetetlen, — nevét boldogult báró Szina György úrnak Anasztázia nevű neje s leányától nyerte. Kis Tárnok szinte puszta, s tagosítás előtt házas zsellérek lakása, de tagosításkor az Anasztázia pusztához csatoltatván, az illető zsellérek kárpótlást a faluban kaptak, lakaik pedig uradalmi cselédlakokká változtattak. Kelt Tárnokon, 1864. június 9. Muskovits István bíró Jegyzetek 1 A helység nevét, mint Tavarnuk völgyet 1268 körül említik először. Legrégibb ismert okleveles előfordulása 1421-ből: Poss. Tárnok alakban. Eleinte a királynő birtoka volt, majd IV. Béla engedelme alapján egy ideig a budai polgárok használták. A XVI. századtól többek között a Vasdinnyei, Héderváry családé, majd Sárkány Ambrusé volt, az 1696-os összeírásnál Szapári Péteré, később az Illésházyaké, Batthyány Fülöpé, végül Sina báróé. 2 Magyar lakosságának egy része elpusztult a török uralom alatt, helyére a XVII. században rácok települtek. 1671-ben magyar földesura (Sárkány) is telepített, 3 évi adómentességet és védelmet ígérve a megtelepülőknek. 1695-ben Csernovics pátriárka kért népe számára letelepedési engedélyt és védelmet. Szórványosan érkeztek német, majd 1716-ban magyar telepesek is. Lakosai 1717-ben mind elköltöztek, a helység 1720-ig pusztán állt. Helyükre Szapáry földesúr szlovákokat telepített. Az 1720-as összeírásban már nyoma van annak, hogy lakosainak egy része kihasználva Buda közelségét, kereskedéssel foglalkozott. :! Pestis = guga ld. 52. Lovasberény/16. sz. jegyzetet! '* Tárnokmester = tavernicorum regalium magister. Az épületet, ahol a királyi kincstárt hajdan őrizték, tárháznak, a királyi jövedelmeket kezelőket tárnokoknak nevezik, ezek főnöke a tárnokmester. 5 A Tárnok-völgyi csata a monda szerint a germánok és hunok döntő csatája volt Pannónia uralmáért (ld. Móra M.: Kézai Simon. Fejér Megyei Szemle 1966. 1—2: 229—230.). (i A felszíni gyűjtések során kőkori, rézkori, majd késő-római kori maradványokat találtak. 92. Tordas Fejér megyében kebelezett Tordass községnek Kálózd pusztával együtt rövid vázlata vagyis helynevek Tordass községből, Fejér megyéből 1. A község Fejér megye, bicskei járásban fekszik, székhelye: Székes-Fejérvár. 2. Egyedüli valóságos neve Tordass,

1 melyet azonban többféle módon szoktak írni u. m.: Tordas, Tordás, Tordacs, Tordács. 3. A hajdani elnevezése (talán régi falunak) valami nagyérdekű halotti tor

2 megtartásából eredett volna — egyébiránt az ügy igen homályos, bonyolódott lévén, az semmi írott hagyományból'

5 be nem mutatható. Régi faluhely neve alatt fordul elő egy dűlő e község határán, mely tanúságot tesz itteni régi harc csataterekről, — ahol találtatnak tetemes rakásokon emberi csontok és egyéb régiségek. — Réső Ensel Sándor'

1 Attila sírját Tárnok völgyében, Keveháza — Kajászószentpéter és Százhalom határain kutatja, — de azt nem említi, hogy Tárnok és Kajászószentpéter közt fekszik Tordass falu: mi alább írottak mindazonáltal ezen krónikái előadásba határunkat is idetartozónak állítjuk: mert Tárnokról egyenes vonalon indulva Tordass határán keresztül jutunk Keveháza Kajászószentpéterre. Régenten a közlekedési fő út is a mostani tordasi völgyön keresztül terjeszkedhetett s így az Attila sírja éppen tordassi területen a kétely fellegei alatt rejtőzhetik.