Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

határáról esős időben összegyűlt vizet a Malom-csatornába. — Nevezetesb épületei a községnek a ref. templom,

2 lelkészlak, majorsági épületek s a vámház, hol a vámszedés által az urasági regalejog

3 gyakoroltatik, — azonban egyes földmívesek is bírnak csínok lakházakkal. A volt úrbéresek szántóföldje 3 nyomásban/' s mindenik nyomás 4—5 dűlőben osztatott fel, az 1838. évben történt elkülönzés alkalmával, s eszerént is neveztetnek pl.: 1. nyomás 3. dűlő stb, s feküsznek kevéssé emelkedett sík helyen, a falutól nyugotra. Megemlítendő itt az úgynevezett Késelő hegy, hol hajdan a monda szerint az urasági pallosjog

5 gyakoroltatott s állítólag nevét is innen vevé. Legelője lapályos, ezelőtt 20 évvel még vizenyős, s vízállásos, most száraz, s inkább szántóföldnek, mint legelőnek használható. Mind a kettőt keresztülszeli a Czincza, mely hajdan kis patakocska volt, s a polgárdi hegyekben vevé táplálékát, míg most száraz, s csak esővel szedi fel a beleömlő vizeket, s küldi a falun keresztül. — A határban levő kutak aszerint neveztetnek el, mint azok a barmok csordái által használtatnak, pl. Borjúkút, a falutól nyugotra, — Kanász kút, a szántóföldek között, — Tehénkút, a legelő északi részén. — A délkeleti vasút a falu ezen határát délnyugat irányában keresztülszeli. — Malom sziget, a falu birtoka, s elnevezését helyi fekvésétől veszi, minthogy a Malomcsatorna és a Nádor-csatorna között fekszik, — ugyanitt terül el lapályos helyen a volt Úrbéresek rétje, mely a folyó évben az uradalom által készített állandó mesterséges öntözővel termékenyíttetik. — Mint érintve volt, Tácz községhez tartoznak a Táczi, Fövenyi és Pötöllei puszták. A Táczi és Fövenyi puszták a mtgos vásonkeői gróf Zichyek tulajdona. Táczi puszta vagy táczi uradalom 4 majorsággal — um. Belmajor, a tiszti lakkal, magtárral stb. — Birkás major — Közép vagy másképp Foki major a Foki nevű csőszről, — Kül- vagy másképp Hegedűs major, Hegedűs nevű öreg béresről — a falut s annak határát félhold alakúlag szárnyalja körül, éjszakról Kelet és Délnek. — Nevezetesebb pontjai: Körtvélyesi sziget? a Malom és Nádor csatorna közt, rét, lapályos helyen. — fűzfás rét a csatorna mellett. — Aszó völgy az egyetlen mély teknő alakú völgy az egész határban, völgyét egy ottan eredő patakocska hasonló elnevezéssel öntözi s Csősz község határán keresztül, viszont a táczi határba folyik vissza, s a Malom-csatorna vizét szaporítja. — ökörmező, jó legelővel. Szántóföldjei részint lapályos, részint emelkedettebb helyen feküsznek, s dűlőkre osztvák. Elnevezésük a majorok szerint van. — Ezen uradalomban van a táczi vízi malom,

7 melynek öt kerekét a falu alatt elfolyó Malom-csatorna forgatja. Föveny

8 puszta két majorral s tiszti lakkal. Nevezetesebb pontjai: Puszta- vagy a hagyomány szerint Föveny vára, melytől a puszta is nevét vevé, hol régi romok" maradványai láthatók, s terjed fél mértföld hosszan, a Nádor csatornának keleti oldalán fekvő dombos helyen, jelenleg legelő és szántóföld. A legelőn régi rom-maradványok, s az épületeknek fekvései még most is kivehetők, míg szántóföldjében régi pénzek találtatnak. — Két hagyomány létezik róla: egyik az, hogy római telepítvény lehetett, másik, hogy a török seregnek berontása alkalmával építtetett védvárul, melynek azon időben, míg a Sárvíz lecsapolva nem volt, helyi fekvésénél fogva is megfelelhetett. Területe azt tanúsítja, hogy meglehetős város lehete. — Murva gödör, homokos s murvás szántóföld. Vigyázó, homokos szántóföld, itt egy domb, mely Székesfehérvárnak a törökök által lett elfoglalásakor előőrsi helyül szolgálhatott, s mint látszik mesterségesen hordatott össze — fekszik Föveny várromjainak szemközt. — Gula, mező jó legelő rét. Cseke, jó szántóföld, neve eredete nem tudatik. Liget, új ültetvény akác, s egyéb utak mellé való fával, — faiskolának használtatik. — Vérvölgy, lapályos térség, réttel és szántófölddel. Nevét a hagyomány szerint a magyar és török seregek közötti ütközetből vette. Fövenyi csárda, emelkedett helyen, a Sz. fejérvár—szekszárdi útvonalon, jó korcsmával. — Lovassziget, rét és legelő, — nádas, ingoványos hely. Pötöle puszta.

U) Nagyságos Kiss Sándor örököseinek tulajdona több majorsági épülettel, Tácztól keletre, a Székesfejérvár—szekszárdi országút és a Nádor csatorna között. — Nagyobb részt homokos föld és Sárrét. Nevezetesebb pontjai: a Belmajor, jó úrilakkal. — Kakás, szántóföld és rét; — Sárrété, a Nádor csatorna mellett, rét és legelő, esős időben ingoványos hely volt egykor. — Az egész határban, a szántóföldek, rétek s legelőknél helyi fekvésük, s amire nézve használtatnak, adja nevüket is. Vizei: a Sávíz, ered a Vértes hegységben, s az úgynevezett Nádor-csatornán lejt délnek. Malom-csatorna, említtetik ez is Sárviz név alatt, a falutól keletre, a házak mellett folyik lassú haladásban, s készített töltés között délnek. Ered a Bakony erdőségben, Veszprém megyében.