Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

5. Nincs adat arra, hogy a község honnan népesíttetett/

1 6. Hagyomány szerint sok seregély

5 szerette ezen vidéket, s erről kapta nevét.

6 7. Semmi topográfiai nevezeteséggel nem bír. Határos Gárdonnyal, Agárddal, Sárosddal, Abával, Báránddal, Szerecsennyel. Kelt, Seregélyesen, 1864. április 21. Tóth István bíró Illés Benő jegyző Jegyzetek 1 Eredetileg királyi birtok volt, melyen a székesfehérvári vár népei és királyi lovászok laktak. Később a zsámbéki premontreiek, illetve az Ugaliak, majd a Batthyányiak ősének birtokába került. A török után mint Palota tartozéka a Zichy grófoké lett. 2 Régebben Seregélyes mezőváros volt (lásd Adony 1. sz. jegyzetet!). :l Károly szerint a Seregélyesre vonatkozó legrégibb ismert oklevél 1258-ban kelt. Nagy Lajos viszont csak Csánki adatát fogadja el, így nála a legrégibb évszám 1342, a névalak pedig Seregylus (m. FMTÉ 6. 292.). /l 1700-ban a lakosok közt csak két „hospes"-jövevény volt, ők is magyarok. 5 A Seregélyek (Sturnidae) zömök testű, rövid farkú, hosszú csőrű, mozgékony, hangos madarak. Kedvelik a nyílt területet. (i Károly megerősíteni látszik ezt, mikor a következőket mondja: Seregélyes nevét valószínűleg a gulya és birkanyájak között falkában tartózkodó seregély madaraktól vette (V: 272.). 80. Soponya 1. Soponya község Buda-pesti kerület, Fejér megye, sármelléki járás. A székhely, hová a község tartozik, Székesfehérvár. Ezen táj egyházi felosztás szerint mezőföldi egyházmegyének is neveztetik. Mezőföldnek

1 neveztetik pedig azért, mert az egész vidék többnyire síkság. 2. A község egyedül csak Soponya név alatt ismeretes mind a vidékben, mind országszerte. 3. A jelenlegi Soponya községnek más elnevezése soha nem volt. 4. A község 1688. évben említtetik legkorábban Sziget-Soponya név alatt.

2 De nem ezen a helyen volt, hol jelenleg a község fekszik, hanem a jelenlegi Soponya község határában levő, és az egyes földbirtokosok tulajdonához tartozó Sárréti kaszálók déli részén, a Nádor csatorna és Sárvízi malomcsatorna között, közel a Malom csatornához levő dombosabb helyen, hol jelenleg a községnek az egyházi és községi hivatalnokoknak kaszálójuk vagyon. Ezen hely a Nádor-csatorna

;i elkészítése előtt csaknem átgázolhatatlan mocsár, és nádasoktól körülvéve lévén mint emelkedettebb hely egy szigetet képzett, ami jelenleg Tökös szigetnek neveztetik, (arról hogy Tökös szigetnek miért neveztetik, adatok nem léteznek). A föntebb említett 1688. évben Sziget-Soponya már lelkésszel ellátott reformált anyaeklézsia volt. Ezen adat a soponyai reformált egyház anyakönyvéből vétetett. 5. A török uralomnak Magyarországon lett megszűnte alkalmával elpusztult Láng nevű faluból szállatott meg először, a negyedik pont alatt már említett Soponya, de később az úgynevezett kuruc forradalom alkalmával a kurucoktóli többszörönkénti háborgattatások miatt a lakosok onnét is más vidékre költöztek. 1713. évben azonban a méltóságos gróf Zichy család által visszahívatván a mostani Soponya községet szállották meg/' hol is nekiek — mint reformátusoknak — szabad vallásgyakorlat engedtetvén 1720. évben a még most is fennálló templomnak egy részét építették azon helyre, hol a szigetben lakásuk alkalmával temetőkertjük volt. 6. Arról hogy Soponya község nevét honnét vette, illetőleg ezen név honnét eredt, semminemű adatok nem léteznek, és még a legöregebb emberek sem emlékeznek arra, hogy elődeiktől valaha a név eredetéről valamit hallottak volna. 7. A község határában

5 előforduló helynevek: öreg Ószürü szántóföld — öreg Öszürünek neveztetik pedig azért, mert ezen hely a szántóföldek között egy igen nagy szürü formát

6 ábrázol, — Kis Ószürü szántóföld az előbbitől nem messze, — ezen hely szintén egy kisebb széi Üformát ábrázol a szántóföldek között. — Nagylap szántóföld, egy hosszantartó, lapályos hely, szintén a szántóföldek között. A köz-