Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

78. Sárszentmiklós 1. Sárszentmiklós helység fekszik Fejér megyében, sármelléki járásban. 2. Sárszentmiklós helységnek csupán egy nevezete van. 3. Sárszentmiklós helység mostani nevezeten 1762 év óta ismertetik,

1 mert egy 1762 évi november 2-án kelt eredeti okirat mutatja, hogy a község akkor említtetik legkorábban, amidőn ti. Freund György birtokos által 51 lakosnak robot és dézsmakötelezettség terhe mellett kiosztatott. Az alulírt 51 lakos neve után ítélve többnyire tótok, rácok, németek s kevés magyar, így kevert ajkú lakosok szállták meg.

a Most azonban tiszta magyar ajkú lakosok lakják. 4. A mostani Sárszentmiklós hihetőleg Rácz Miklósból népesíttetett s szállatott meg, melyre azon körülmény vezet leginkább, hogy hajdan a mostani Sárszentmiklós helységtől nyugatra volt egy rác falu, mi a most is Ráctemető helyiségnek ismert helyről bizonyíttatik be. Különösen egy 83 éves életben lévő öreg ember állítja, miszerint ő ott ismert templomfalakat'

1 s gyermekkorában egy darabig oda temetkeztek is. Hogy csakugyan lehetett ott rác falu/' bizonyítja az is, miszerint egy ittlévő 1769. dec. 5-én kelt 6 előljáró aláírásával ellátott, az akkori r. katholikus mester fizetését megállapító eredeti okiraton látható pecsét egy szántóval és R. M. betüjelvénnyel el van látva, mi oda tanúskodik, hogy ezen emiitett rácz falu Ráczmi.'clósnak hivathatott. Innét magyarázható az is, hogy ezen mostani Sárszentmiklós falu a Miklós nevet innét vehette, mert mint emlitém, a falu megszállása után — mi 1762-ben történt — még 1769. évben is használtatott azon R. M. jelvényű pecsét, s mivel a nép r. katholikus vallást követett, a Miklós védszentről Szent Miklósnak, s a Sár vizéről — mi hasítja határát — Sár előtagot nyervén, innét Sár Szent Miklósnak neveztetik. R. katholikus plébániája 1770. évben alapíttatott gróf Zichy Zsigmond által, első plébánosa volt Kőszegi Ferenc. Sárszentmiklóshoz tartozik jelenleg Szarvas és Mindszentpuszta? Sárszentmiklós határában leginkább említésre méltó nevezetesség az említett rác temető helyiség, mely Sárszentmiklóstól nyugatra félórai távolságra esik. Ügy említést érdemel a szentmiklósi határ alsó részén a Nádor-csatorna mellett keletről egy domb, mely a nép száján Dombos szigetnek neveztetik, mi azért látszott felemlítésre méltónak, minthogy azon domb alakzatáról ítélve bizonyos épület omladékaiból látszik az idő és természet által összerakva, mert sokkal mesterségesebben látszik összerakva, mintha tisztán a természet műve volna.

6 Sárszentmiklós 1800. évben használt egy újabb pecsétnyomót, mit egy 1858. évben készített újabbi váltott fel. E község múltjáról egyéb adat nem szereztethetett. Kelt Sárszentmiklós, 1864. május 3. Keszte Károly jegyző Jegyzetek 1 Legrégibb ismert okiratos emlékünk 1324-ből, a helységnév Zenthmyclos formában. Besenyőlakta terület, okleveleink is említik ilyen néven: Bessenew Zentmiklos (1343-ban: Csánki). A XVI. században lakott helység volt, a 15 éves háború alatt pusztult el. 1650-től a Zichy családé volt. 2

1772-ben németek és magyarok telepedtek le a községben. 3 Okleveleink (1376-ban) Szent Miklósról elnevezett kőtemplomát is említik (Csánki III.: 349.). 4 A XVII. században rácok lakták. A fehérvári török pasának volt itt majorsága (FmL. Jankovich lt. Körtvélyes és Sismand 82.). A rácok innen nem költöztek el a török távozása után sem. 5 Mindszentpuszta — 1573-ból való a legrégibb írásbeli emlékünk róla, Mynd Zenth formában. 6 Sárszentmiklóson eraviscus kocsitemetkezést találtak (FMRT 17.). örspusztán őskori leletek kerültek elő. 79. Seregélyes 1. Fejér megye csákvári járás, Seregélyes község.

1 2. A községnek

2 csak egy neve volt mindig t.i. Seregélyes, s most is ez van meg. 3. A községnek más elnevezése nem volt. 4. Nincs adat arra, hogy a község mikor említtetik legkorábban.

3