Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

ismerhetők voltak, s a Kákás-tó pedig egy kákát termő vízállásról. A többi elne­vezésnek 7 okát adni nem tudjuk. Sárbogárd, 1864. június 5. Kréner Ignác jegyző Németh Antal bíró Jegyzetek 1 A fennmaradt középkori oklevelek 1323-ban említik először Bogárdot. Ebből az 1323-as oklevélből megismerjük névadó birtokosát is, Bogárdi István besenyő főúr személyében (Károly V: 234.). 2 Tinód Bogárd határában van. Okleveles emlékek a pusztára vonatkozóan 1401-től vannak. A helység névadója és birtokosa a Tinódi nevű nemes besenyő család volt (Károly V: 234.). 3 1498-ban: Poss. Bogard al. nom. Ampod felde — formában = Bogárd község más néven Ampod-földje. 4 A török hódoltság korában 1608-tól párkánnyal erődített hely. „A XVII. században nagy rác település" (FmL. Jankovich lt. Körtvélyes és Sismánd 82.). A XVIII. századtól nemesi közbirtokosság lakta. „A 2 puszta úgy együtt fekszik, mintha nem is kettő volna. Több compossessor bírja. Az ittlakók mind reformátusok". (A veszprémi püspökségnek a Fejér megyei plébániák 1753—54-i összeírásából (Ká­roly III: 34.). 5 Sárbogárd-Cifrabolondvár. Régóta ismert régészeti lelőhely. Nováki Gyula a Fejér megyei őskori földvárak című tanulmányában részletesen ismerteti. A Bolondvár Sárbogárdtól mintegy 3 km-re a Kislók puszta felé menő útra merőlegesen húzódó dombhát északi végén fekszik. A vár alakja egyenlőszárú háromszögre emlékez­tet, amelyet középen 22 m széles, mély árok oszt kétfelé. A telep hossza 160, szélessége 105 méter. Bronzkori földvár (AR. I: 149. AR. II—III: 134.). 6 A mai falutól negyedórányira kelet felé volt a puszta templom (Nagy L., AR. _ VI—VII: 176.). 7 Forrásdűlő: 3—8 méter magas dombhát, déli részén bronzkori, római és honfog­laláskori sírokat találtak. Templomdűlő honfoglaláskori leletekkel. Szecsődi ho­mokos: késővaskori emlékek kerültek itt elő 1960—62-ben, 3 kelta urnasír 1963—64-ben. 74. Sárkeresztes Sárkeresztes községből, Fejér megyéből. 1. Sár-Keresztes, hogy miért neveztetik ezen előnévvel Sár, bizonyosan nem tudni. Keresztes községnek régebbi időkben olyan sáros utcája volt, hogy a falu köze­pén is megsüllyedt a kocsi úgy, hogy ott kellett hagyni; s megtörtént, hogy a kocsi reggelre a sárba is fagyott. Azonban leghihetőbb az, miszerint a Sár elő­nevet nem utcája sárosságáról, hanem a Sár vizétől és az u. n. Sárrététől nyerte, mivel a Sárrété egész Keresztesig terjed. Keresztes nevét 1 hihető, hogy a régi keresztes barátoktól nyerte. Az idősb emberek meghallgatása után az mondatik, hogy a jelenlegi falutól délnek még mindég találhatók régi épület alapkövei. Úgy adják elő, hogy ez valamikor a ke­í'esztes barátoké volt. S. Kereszteshez tartozik Borbálapuszta,' 2 mely szóbeli hagyomány után valamikor valami Borbála nevű nő birtoka volt. 2. A falunak neve Sár-Keresztes, s ily néven ismeretes országszerte. 3. A községnek más neve soha nem volt. 4. A község igen régi ref. község lehet, mert az 1678. évben már harangja volt. — 1707. évben kelt Hódosi Sámuel püspöki levele olvasható. A keresztelési anya­könyvek 1743, a halottaké pedig 1752, a házasultaké 1760-tól. A községi levéltár 1753. évről tud felmutatni iratot. 5. Hogy honnét lett benépesítve,' 1 nem tudni, csak annyi megjegyzendő, hogy mind magyar ajkú s magyar nevű lakosság. 6. Az első pont alatt már elsoroltatott. 7. A község határában folyik keresztül az úgynevezett Czine vize, mely Bodajkon ered, s több malmokat hajt. Ami a dűlők nevét illeti, ekképp neveztetnek: Belső­telek, Temetőnalóli, Országút-menti, Tóállási, Szerdókhegyi, Szilvölgyi, Kőkúti,

Next

/
Oldalképek
Tartalom